Bács-Bodrog Vármegye I. kötet (reprint) [antikvár]

Táblái néhol kopottasak.
Előszó részlet: A Bács-Bodrog vármegyéről szóló hatalmas monografia lapjait forgatva, lelkem előtt egymásután tárultak föl ez Isten-megáldotta föld színén kivirágzott emberi kultúrának korszakai. Mélységes meghatottság fogta el lelkemet. Áldott föld! Gazdag televény, bőven termő, emberek erős nemzedékeit szülőföld! Bácsország földje légy üdvöz! Földrajzi helyzetedre, értékedre, sorsodra nézve mindenkor gyöngye voltál szép hazánknak, e tejjel-mézzel folyó Kánaánnak. Hányszor hozta meg rajtad a tavasz az élet gazdag virágzását és hányszor tarolta le színedet az ősz hosszú, kopár télre. Hány faj, hány nép, hány nemzet ütött tanyát viruló térdein, s mikor az élet bőségét legboldogabban élvezhették volna, hányszor tiporta le a meghonosúltakat idegen nép: hogy az összecsapás elpusztítsa a legyőzöttet s a győzőt egyaránt, s hogy csírájában elfojtsa a virágzásnak indúlt kultúrát. És te áldott föld, mindannyiszor kibocsátád éltető őserődet s új tavasz nyíltával új virágzást fakasztottál az itt lakó ember számára. Nagy Isten! mely nagyok a te csudaműveid, nagyokban és kicsinyekben egyaránt!