A kisebbségi népismeret oktatása [antikvár]

BEVEZETŐ A KÁOKSZI Nemzetiségi Központjánal< Kutató - Fejlesztő Csoportja^ és az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Karának Neveléstudományi Intézete oktatói kutatást folytattak a kisebbségi népismeret tantárgy bevezetéséről, tanítási tapasztalatairól. Más tantárgyi obszervációs kutatásokkal való közös vonás mellett jelen munka speciális abban, hogy különösen figyel a nemzetiség-specifikumra, valamint a tantárgy tannyelvével kapcsolatos körülményekre, a nemzetiség nyelvének oktatására Az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával folyó munka a következő fő kérdésekre kereste a választ: • Mikor és milyen céllal került bevezetésre a kisebbségi népismeret oktatása? • Mi a kisebbségi népismeret tantárgy helye az iskola nevelési, műveltségi és tantárgyrendszerében? • Melyek az oktatás személyi és tárgyi körülményei? • Melyek az önálló órakeretű, illetve integrált módon történő oktatás azonosságai és különbségei, melyek a tartalmi, formai jellemzők, s ezek következménye? • Milyen kisebbség-pedagógiai szerepet játszik a tantárgy, s mi az elvárás, illetve a teljesítés kapcsolata? • Mi a tantárgy és a nemzetiségi nyelv, a tannyelv, illetve kultúra oktatásának kapcsolata? A rendelkezésre álló 1999/2000. tanévi közoktatási adatok alapján a vizsgálat 349 általános és 51 középiskolára terjedt ki; 258 általános iskolából és 15 középiskolából érkeztek vissza kérdőívek. A nemzetiségi megoszlásban elégséges számú és arányú volt a német, viszont más nemzetiségek több esetben alulreprezentáltak lettek a végleges mintában, így elemzésre részletes kisebbségi bontásban kevés lehetőség nyílt. Ez nem is mindig szükséges, mivel a nemzetiségi oktatásban - sok, itt nem részletezhető ok miatt - több területen jellemző a német és a többi nemzetiség problémáinak ilyen elkülönülése. Összességében azt mondhatjuk, hogy a mintából a fent említett két nemzetiségi csoport, úgy mint a németeké és a nem németeké, valamint iskolafok szerint érvényes megállapítások tehetők. A minta a tannyelvekhez kötött oktatási típus szerint is reprezentatív, valamint a település szerint is megfelelő lett. A kutatás kérdőíves módszerrel gyűjtött iskolai adatokra és információkra támaszkodott, amelyek statisztikai módszerekkel és szövegelemzéssel kerültek feldolgozásra Mivel egyes iskolákban több nemzetiség gyermekei is tanulnak, több oktatási típus is működhet, így a tanárok maguk dönthették el, hogy véleményüket melyik tantárgyra és évfolyamra érvényesen közlik. Ez utóbbi esetben nem volt cél a reprezentativitás, hiszen nem ismert a tantárgyat tanítók összetétele. Az első összesítést fókuszcsoportos megbeszélés követte nemzetiségi szakértőkkel és néhány iskola igazgatójával, tanárával. ' A csoport - a KÁOKSZI átszervezése miatt - feloszlott, egyes tagjai 2004. január 1-től az Országos Közoktatási Intézetbe kerültek, amikoris a Nemzetiségi Kutató - Fejlesztő Csoport megszűnt.