Őrség [antikvár]

Földrajzi környezet. Az Őrség a Dunántúli-középhegységtől délnyugatra terül el. Területe 192 km2, amely 18 község határát foglalja magába. Földrajzilag nehezen körülhatárolható, mert szerkezetileg kevésbé tér el környezetétől. Néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Elnevezését onnan kapta, hogy mint határmenti terület, a honfoglalás ideje óta a határőrvidék szerepét töltötte be. A XI. században ide telepített őrállók saját költségükön előállított fegyverekkel védték a nyugati határt a németek betörése ellen Az Őrség szó tulajdonképpen gyűjtőnév, mely az őr szó és a régiségben használt "-ség", halom, domb és dombos vidéket jelölő főnévképző kapcsolatából jött létre. Sajátos történeti és néprajzi különállása eredményezte, hogy a földrajzi irodalomban az Őrséget külön egységként kezeljük, bár természetföldrajzi vonatkozásban szerves egységet képez a szomszédos területekkel geológiai és morfológiai szempontból.