Életforma és anyagi műveltség [antikvár]

Kiadói borító szélei töredezettek.
E kötet anyagának útrabocsátásakor úgy érzem, szüksége van az olvasónak arra, hogy felidézzem azokat az időket, amikor ezeknek az írásoknak egy része megszületett, s amelyekhez - noha sokszor évtizedek teltek el, míg egyik-másik anyaggyűjtésem tanulmánnyá ért - mindegyikük kapcsolódik. A két világháború közötti évtizedekről, főképp a harmincas évekről van szó, amikor nekünk, akkori fiatal értelmiségieknek figyelmünk a falu felé fordult, mert ráébredtünk: a történelem és a társadalmi ellentmondások sodrában a városi ember mennyire eltávolodott a falu népétől. valóságos szakadékot éreztünk magunk és a lakosságnak akkor túlnyomó többségét kitevő falusi nép között, amelyet csak kellő felkészüléssel, a számunkra ismeretlenné vált világ feltárásával lehet áthidalni. Tudtuk, hogy létkérdés számunkra a falu megismerése, hogy közel kell férkőznünk életéhez, mindennapjaihoz, gondjaihoz és vágyaihoz, s rájöttünk, hogy ennek útja a nép szellemi és anyagi alkotásainak felkutatása és megismertetése lehet. Az akkori falu társadalma már maga is nagy átalakulásban volt. Felbomlóban volt az az életforma, amely ezeket az alkotásokat az évszázadok folyamán létrehozta, kialakította, s az átalakulás során egyebek között ezek a népi értékek is veszendőbe mennek.