Csépa I-II. [antikvár]

A néprajzi csoportok, mint a népi kultúra táji változatai, jelentős összetevői a magyarságnak, kutatásuk pedig egy út a nemzeti önismerethez, népünk történeti, néprajzi szemléletű megismeréséhez. A jelentősebb néprajzi csoportok valóságként élnek évszázadok óta a köztudatban, de néprajzi kutatásuk, létük és milyenségük tudományos meghatározása csak újabb keletű. A jászok, a matyók, vagy éppen a palócok népi műveltségének egészét, vagy jellemző részleteit, jellegzetes vonásait azonban viszonylag kevés és földrajzilag helyhez alig köthető adatokra építve állapították meg és választották ki, mivel egyéb adatok akkor nem álltak rendelkezésre. Ezek a meghatározások általánosságban megállták a helyüket mindaddig, amíg a regionális kultúrák térbeli kiterjeszkedésének kutatása fel nem vetett újabb, konkrét válaszokat igénylő kérdéseket. Ez a tudományos igény váltotta ki azokat a törekvéseket, amelyek Palóc-kutatás néven váltak meghatározott tudományos programmá. Az 1968-ban elindított kutatási program céljául tűzte ki a palóc néprajzi csoport kultúrájának alapos megismerését, a palóc kultúra jellemzőinek, földrajzi elterjedésének felderítését és meghatározását. Az alapvetően néprajzi kutatást történeti, dialektológiai és embertani stúdiumok egészítik ki azért, hogy a tudományos feldolgozás minél teljesebb, minél komplexebb legyen. A Palóc-kutatás programja több fejezetben valósult meg és valósul meg folyamatosan. Az első volt a kutatást elősegítő szempontok, kérdőívek sorozatának elindítása, közöttük elsőként a Módszerek és feladatok című kötet megjelentetése. A kötet összefoglalta mindazt, amit 1967-ben a magyar néprajz, történelem és nyelvészet kutatói a palóc néprajzi csoportról tudtak és véleményt adtak ugyanakkor a további megismerést célzó feladatokról. Ezt követte húsz kérdőív, kutatási irányelv kiadása a népi kultúra szinte egész területéről, alapul véve a palóc népi műveltségről addig nyert ismereteket. A kérdőívek között általános tájékozódás volt a feladata a Felderítő kérdőívnek, amely a palócnak ismert műveltségi elemeket sorolta fel kérdések formájában. Az akció eredményeként mintegy 600 településről beérkezett adatok elemzése determinálni tudja majd az egyes, palóc kulturális elemek létét, típusát és elterjedését az északi magyar hegyvidéken és környezetében.