Emléknapok Erdélyben III. [antikvár]

(1504.1. 22 ) 1506. VII. 1. ( 1510. VIII. 19.) 172. emléknap E napon megszületett a magyar trón örököse, a későbbi II. Lajos király. Anyja, Candelei Anna, rövid négy évig tartó házassága után - e koraszülés miatt - hamarosan, július 26-án meghal. A kiváló műveltségű királyné XII. La- ^ jos francia uralkodó felesé- . /vhlPnAsA gének rokona volt s az ő ud- i^^yjWl^ varában nevelkedett, de II. ^ Ulászlóval is távoli rokonság- ^ ban állt. Anna királyné névaláírása I. Mátyás korában vezették be, hogy bizonyos alkalmakkor adózniok kellett a székelyeknek is, az adómentesség egyébként szabadságjogaikhoz tartozott. Csak kivételesen került erre sor, a királyi családban bekövetkezett örömünnepszámba menő események alkalmával - annak számított az uralkodó házasságkötése, ha a királynak fia született - és a koronázás. így rendelkeztek ezúttal is, a trónörökös születésekor. Ez a kivételes adózás abból állt, hogy minden székely családnak egy ökröt kellett beszolgáltatnia, amikor is a királyi uradalom bilyog- ---v v ; ^ ^^u r? ját sütővassal ráégették a \ ^ ^ < ^ marha hátára, s azután a királyi uradalomba elhajtották. Ezt nevezték „ökörsütésnek". Verböczy István aláírása Ezúttal a székelység tiltakozott, és megtagadta az ököradót. Ez a megmozdulás egyik jelensége volt annak az országos elégedetlenségnek, ami az előző évi országgyűlési határozatokban is kifejezésre jutott, és Werbőczi István megfogalmazásában a nem nemzeti királyság mielőbbi megszüntetésére irányult. A Habsburg-ház a Jagellók cseh és magyar trónját mindenáron meg kívánja szerezni. Miksa császár hadat is indított az ország ellen, s ennek során a Dunántúl nyugati várait, Sopront, Vasvárt, Pozsonyt el is