Felejthetetlen mondák és legendák [antikvár]

Könyvünk a történelmi Magyarország monda- és legendakincsének válogatott anyagát tartalmazza. A monda, mint epikus népköltészeti műfaj sajátosságaiból fakad, hogy az itt szereplő történetek között nincs olyan, amelyet minden tekintetben egyedüli hiteles változatnak tekinthetnénk. Az idők során a mondák és legendák kisebb-nagyobb mértékben változtak, alakultak. Nemcsak a nép ajkán formálódtak, hanem a krónikások, írók munkája nyomán is. A könyvünkben feldolgozott mondák az egykor többféleképpen megörökített történetekre épülnek, tiszteletben tartva az elődök hagyományőrző törekvéseit.Tartalom szerint megkülönböztethetünk eredetmagyarázó mondákat, történeti mondákat, hiedelemmondákat és legendákat. (Szorosabb értelemeben véve a szentek életét, csodáit elbeszélő művet nevezik legendának, amely jellegzetesen középkori műfaj). A monda mindig valós személyhez vagy jelenséghez kapcsolódik, de csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez vagy természeti jelenséghez fűződő hiedelmeket. A "monda" elnevezés Magyarországon a 18. század vége előtt nem létezett. Helyette históriáról, illetve történetről beszéltek, amely jól elkülönült a mese műfajától. A magyar mondák számos csoportra bonthatók. A történeti mondákon belül jelentős vonulatot alkotnak a helyi mondák, míg a hiedelemmondákon belül a boszorkánymondák. Megkülönböztetünk még király-, táltos- és kísértetmondákat, a tatárjáráshoz és a török korhoz kapcsolódó elbeszéléseket, valamint a lelkünkhöz különösen közel álló ősmondákat, köztük leghíresebb eredetmondánkat, a csodaszarvas történetét. A középkori magyar krónikákban megőrzött legkorábbi mondáink valószínűleg még a honfoglalás előtti időkben keletkeztek, így értékes kultúrtörténeti emlékeink.