Legendák a magyar történelemből [antikvár]

ŐSMACYAR VITÉZEK LEHEL KÜRTJE I. Octó uralkodása alatt, 955-ben Lehel, Bulcsú és Súr vezérek hadaik élén betörtek a német fejedelemségekbe. Minden várost fölprédáltak, amely az útjukba került, és temérdek zsákmánnyal érkeztek Augsburg falai alá. Itt azonban Ulrik püspök jól megszervezte a város védelmét, és sikeresen ellenállt, míg Ottó császár megérkezett a felmentő sereggel. A magyarokat a német és olasz csapatokból álló túlerő a folyónak szorította, ahol egy részüket levágták, a többiek pedig német fogságba estek. így járt a három magyar vezér is, akiket a császár elé vezettek. Amikor Ottó megkérdezte, miért olyan kegyetlenek a keresztényekkel, azt felelték: - Mi vagyunk a magasságos Isten bosszúja! Bűneitek miatt küldött rátok! A császár felajánlotta a foglyoknak, hogy válasszanak maguknak kivégzési módot. Ekkor Lehel azt kérte, hogy hozzák elé a kürtjét, hogy halála előtt utoljára megfújhassa. Amikor megkapta, ahelyett, hogy belefújt volna, a császárhoz lépett, és a kürtjével olyan erősen homlokon vágta, hogy az menten szörnyethalt. A halotthoz fordulva ezt mondta: - Előttem jársz, és a szolgám leszel a másvilágon! A magyarok hiie szerint ugyanis, akiket életükben megöltek, azok szolgálni fogják őket a másvilágon. A vezéreket ezután megkötözték és kivégezték.