Ünnepnapok - hagyományok [antikvár]

Gaál ​Anikó 1994 karácsonyán költözött el közülünk, lassan tíz éve ennek. Szenteste hagyta itt szeretteit, hogy egyenesen Jézus kötényébe távozzon. Az örök égi mező rónáiról szemléli a hátrahagyottarat, az Őt elsiratókat. Emléke előtt tisztelgünk most azzal, hogy az Ünnepnapok – hagyományok című gyűjteményét – mely halála előtt két hónappal jelent meg először – 2., változatlan kiadásban az érdeklődők elé bocsátjuk.Gaál Anikó szívéből sugárzott az érzés, kikívánkozott lelkéből mindaz a gondolat, amit e könyvecskében adventtől adventig összegyűjtött. A szent idő, a megszentelt ünnepek és hétköznapok, a jeles napok, az advent, a várakozás szentsége, a csodavárás, a Krisztussal való találkozás lehetősége uralta rövid életét s tragikus halálát.A belső erő, az ész és az érzelem kettős hatása alkotó harmóniává testesült e gyűjtemény létrehozásában: a népi hagyományok, a szentek ünnepeinek vallásos szertartásai, a vallásos hiedelmek világa szólal meg e műben. Hirdeti mindazt, ami alkotója lelkében megformálódott: az áhítatot, a szeretetet, a hit csodáját. Mert hit nélkül mindez nem születhetett volna meg, a hit ereje erősen motiválta: hit a teremtő erőben, hit a szépség vigasztalásában, hit a lélek megnyugvásában.Kívánom, hogy a gyűjtemény minden egyes írása piros csipkebokorként világítsa be az olvasó lelkét, s adventtől adventig éljenek abban a pünkösdi lángok. Lőwey Lilla