A szöveg fogalma [antikvár]

Valami vagy szöveg, vagy nem szöveg. De hogy ez mitől függ? Nincs rá általános - állandó - szabály. Koroktól, helyszínektől, személyektől, alkalomtól függ, hogy éppen valamit (akár ugyanazt a valamit) szövegnek tartjuk-e, vagy sem. De ha így van, akkor miért akarjuk mindenáron meghatározni, nyelvészetileg besorolni? Vajon jól tesszük-e, amikor a nyelvi hierarchia csúcsán akarjuk megtalálni a szöveget? A szöveg ugyanis nem a „legnagyobb nyelvi egység", merthogy egyáltalán nem nyelvi egység. Különössége abban áll, hogy látszólag leírhatjuk, megismerhetjük a „belsejét" (szerkezetét, összefüggéseit). De aztán kiderül, ez nem elég - nem ettől szöveg a szöveg. A szöveg a gondolkodás egysége: ehhez alakult ki, erre használjuk nap mint nap. A Kommunikációkutatás jelen kötetéhez a szerzőnek a Pécsi Tudományegyetem Nyelvészeti Doktori Iskolája Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjában megvédett PhD-disszertációja szolgált alapul. Kárpáti Eszter a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi, illetőleg a Budapesti Corvinus Egyetem Média és Telekommunikációs Tanszékén tanít.