Cirill-Konstantin és Metód élete, működése [antikvár]

Konstantin-Cirill és testvérbátyja, Metód a szláv és az egyetemes mûvelõdéstörténet nagy alakjai. Õk teremtették meg a szlávok legrégebbi ábécéjét, és kidolgozták a szlávság elsõ irodalmi nyelvét, amely késõbb nagy hatással volt az ortodox szlávok irodalmi nyelveinek kialakulására is. A könyvben elsõsorban a korabeli források elemzésével, valamint a nemzetközi szakirodalom fontosabb mûveinek felhasználásával vázoljuk fel Konstantin-Cirill és Metód életútját és tevékenységét. Vizsgálódásainknak hármas aspektusa van. Az elsõ a bizánci, mert Konstantin-Cirill és Metód a IX.századi bizánci tudományosság olyan nagy alakjai, akiknek munkássága a bizánci kulturális háttér ismerete nélkül nem érthetõ. A második aspektus a IX.század bonyolult egyháztörténeti és politikai viszonyaiban jut kifejezésre: ezek tették lehetõvé a bizánci térítõk pannóniai és morvaországi mûködését. A harmadik a bolgár, hiszen Konstantin-Cirill és Metód ügyét Bulgária virágoztatta fel és közvetítette a többi szlávok felé. Szellemi hagyatékuk- sorsának felvázolása egyúttal bevezetésül is szolgál a szláv kultúrtörténet számára is. Konstantin-Cirill és Metód tevékenysége úgy értékelhetõ, mint egy kísérlet a széthullóban levõ európai vallási és kulturális egység megmentésére. Az egységes Európa felé induló nemzedék számára remélhetõleg nem lesz érdektelen azoknak az életútját megismerni, akik ennek az egységtörekvésnek nagy képviselõi voltak.