Helységnévváltozások Köztes-Európában 1763-1995 / Place-name changes in Europe-Between 1763-1995 [antikvár]

Lapélei helyenként elszíneződtek.
1.1. A szótár célja és fontossága Európa kisállami zónájában az utóbbi két évszázadban gyorsan változtak a földrajzi nevek, főleg a helységnevek. A térség viharos történelme során számos terület cserélt gyakran gazdát. A területváltozások mindig együtt jártak a hivatalos nyelv és ezáltal a helységnevek módosulásával. Egy-egy város akár 6- 8 alkalommal is nevet változtatott a határmódosítások következtében. A köztudatban sokszor nem az adott település hivatalos neve él, különösen akkor, ha a hosszabb időn át megszokott név uralomváltás miatt megváltozik. Pl. a Monarchia idejében megszokott német Lemberg nevet csak nehezen váltotta fel a kora újkor óta kissé feledésbe merült lengyel Lwów, majd az orosz L'vov név. Ma újra hasonló jelenséget élünk át: pl. a Szovjetunióból kivált Ukrajna és Fehéroroszország földrajzi nevei sokszor jelentősen eltérnek az orosz alakoktól. Az előbb említett L'vov esetében ismét új nevet kell megjegyeznünk, az ukrán L'viv elnevezést. A térség mai helységneveinek összegyűjtése tehát a tájékozódás alapfeltétele, különösen azért, mert a változások sokszor áttekinthetetlenek. Az egykori szovjet blokk országai igen sok politikai megfontolású átnevezést hajtottak végre, s ezen helységek egy része az utóbbi öt évben kapta vissza régi-új nevét. Néhány ilyen ideologikus név (különösen a személyekről elnevezett települések esetében) azonban megmaradt, nem kapta vissza eredeti alakját. Az 1989 óta eltelt évek során valószínűleg már végbementek a névváltozások és a helységnevek zöme egy időre újra stabilizálódni fog. Ez a szótár, amely a "Köztes-Európa 1763-1993" című történeti atlasz melléklete, nem egyszerűen e térképgyűjtemény névmutatója, hanem összegyűjti Köztes-Európa legfontosabb helységneveinek történelmi névváltozatait. Nem törekedtem arra, hogy a terület összes települését feldolgozva teljes helységnévtárat állítsak össze. Egyrészt ez szétfeszítené a szótár terjedelmi korlátait; másrészt felesleges is, mert feladatom a történelmileg jelentős nevek változásainak feldolgozása volt. A szótár elsődleges célja a hivatalos névváltozatok összegyűjtése 1763-tól napjainkig. (Mivel a helységek mai hivatalos nevük szerint kerültek a szótárba, a gyűjtemény történeti alapjellege mellett földrajzi célokra is használható.)