Hírek a kommunikációban [antikvár]

Az elmúlt évtizedekben a társadalmak „híréhsége" minden várakozást felülmúlóan növekedett. Televíziós, rádiós hírcsatornák, hírújságok jelentek meg a piacon, világ- és helyi méretben egyaránt. A modern tömeg-kommunikációs eszközök, az Internet, a mobiltelefonok és a digitális kamerák segítségével a világ minden szegletéből ömlenek a szöveges és képi információk. A hírek, információk ilyen arányú megjelenése döbbenetes gyorsasággal formálja át világunkat. Egy hírrel, vagy egy álhírrel háborúkat lehet elindítani (Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak), választásokat lehet nyerni és veszíteni. (Az iraki háború és Amerika biztonsága volt a fő témája Bush amerikai elnök és ellenfele, a demokrata elnökjelölt John Kerry első televíziós vitájának), vállalatokat, embereket lehet gazdaggá tenni vagy a csőd szélére sodorni (1,2 százalékos mélyrepülésben volt a Budapesti Értéktőzsde irányadó mutatója, a BUX, miután a BorsodChem többségi tulajdonosa részvényenként 1850 forintos árfolyamon értékesítette 62,6 százalékos tulajdonrészét. A részvény előző napi záróára 2620 forint volt). A csupa nagybetűs HÍR lett életünk meghatározója, miközben működéséről és viselkedéséről keveset tudunk. Ebben a könyvben most először történik kísérlet arra, hogy az eddigi próbálkozásoknál konkrétabban határozzuk meg a hír természetét, értékét és a társadalmakra gyakorolt hatását. Mindehhez segítségül hívtam a kommunikációelmélet és az újságírás eddig elért eredményeit.