Anglisztika és amerikanisztika [antikvár]

ELŐSZÓAz Anglisztika és amerikanisztika - Magyar kutatások az ezredfordulón" c. tanulmánykötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének 2007. november 13-14-én rendezett konferenciájára épül. A konferencia a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének 2007. évi rendezvényei között szerepelt. A tanácskozást abból az alkalomból is szerveztük, hogy Intézetünk közel két évtized után a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sorról beköltözött az ELTE BTK Trefort-kerti központjába, a budapesti VIII. kerületi Rákóczi út 5. szám alá.Kötetünk célkitűzése annak felmérése és bemutatása, hogy mi az angol nyelv, illetve az anglisztika-amerikanisztika kutatási területeinek mai helyzete, feladata, lehetősége Magyarországon, és ehhez kapcsolódva, értelemszerűen, a világban. Törekvésünk, hogy a magyar anglisztika és amerikanisztika különféle részterületeinek új és fontos tudományos elméleteit, kutatási témáit, gyakorlati eredményeit a szélesebb hazai nyilvánosság elé tárjuk, s minél láthatóbbá tegyük.Egyik fő célunk, hogy a Magyarországon, illetve szűkebben Egyetemünkön folyó anglisztikai-amerikanisztikai kutatásokat a lehető legszélesebb körben ismertté tegyük, s így olyanok is megismerjék az Intézetünkben és a hazai rokonintézményekben folyó tudományos munkát, akik egészen más kutatási területen dolgoznak.Az anglisztika-amerikanisztika az elmúlt két évtizedben robbanásszerűen fejlődött világszerte és idehaza is. Ez a hatalmas szakterület, amelyre korábban, egy évszázadon át az angol nyelv és irodalom" megjelöléssel hivatkoztunk, mára számos új diszciplína mentén, egyre szakszerűbben tagolódott, új részterületek alakultak ki, más hangsúlyokkal és más arányokkal. A hazai kutatás számos területen sikerrel igyekezett lépést tartani a nemzetközi tudományossággal, s a nálunk hasznosított szakirodalmi anyag, bízvást mondhatjuk, lépést tart a legkorszerűbb külföldi mintákkal. Ha a könyvtári és ösztöndíjviszonyok nehezítik is egyenrangú részvételünket a nemzetközi tudományos életben, kérdéseink már sokszor egyenrangúak, s olykor válaszaink is azok. Kötetünk tanúskodik róla, hogy hány új kutatási ötlet indul el magyar műhelyekből, hazai kutatóktól, és ez különösen igaz például a nyelvtanítás/nyelvtanulás módszertana, az alkalmazott nyelvészet és a nyelvpedagógia területén. Ez logikus, hiszen Magyarország még mindig előtte áll egy második nyelv elsajátításának, amelynek révén szellemileg is integrálódhatnánk az egyre inkább angolul beszélő, új Európába. A nyelvelsajátítás komplex kérdésköre tehát érthető módon előtérbe került ebben a kötetben is, de nem a tradicionális anglisztikai részterüle-