Bevezetés a balti finn nyelvészetbe [antikvár]

ELOSZO Nam nihil simul inceptum et perfectum esse constat, mert hisz egyetlen kezdet se tökéletes, írja Mikael Agricola finn bibliafordításáról. Hazai viszonylatban ez a kézikönyv is kezdet, tehát nem lehet tökéletes. A finnugor nyelvtudomány művelői között olyan gyakorlat alakult ki az utóbbi száz év során, hogy a magyarok nem foglalkoznak a balti finn nyelvek kutatásával, a finnek és az észtek pedig a magyaréval, mivel mindkét területen olyan nagy a helybeliek helyzeti előnye, hogy nem éri meg versenyezni velük. Kivételek persze akadtak, de inkább csak egy-egy rövidebb lélegzetű tanulmány erejéig. A magyar egyetemeken már hosszabb ideje népszerűek a finn és észt tárgyak, sőt tanulmányszak is létesült. Ez időszerűvé, sőt szükségessé tette egy balti finn nyelvészeti szakkönyv megírását. Magyar kollégáimhoz hasonlóan én sem folytattam balti finn nyelvészeti kutatásokat, csupán néhány, a volgai-finn közösség nyelvállapotára való utalás alapul saját megfigyeléseken, máshol a balti finn nyelvek avatott kutatói írásait használtam fel. Mivel a tankönyvekben nem szokás lépten-nyomon idézni, hogy honnan származnak a felsorolt példák és megállapítások, itt az előszóban nevezem meg azokat a műveket, amelyekből különösen sokat merítettem. Elsőként A. LaanesT Sissejuhatus läänemere-soome keeltesse (Tallinn 1975) c. monográfiáját kell említenem, amelyből nagyon sok nyelvi példát kölcsönöztem. Kisebb mértékben K. häkkinen Suomen kielen äänne- ja muotorakenteen historiallista taustaa (Turku 1985) c. egyetemi tankönyvéből is vettem példákat. A finn írásbeliség kialakulásának és fejlődésének felvázolásakor M. Rapola Vanha kirjasuomi (Helsinki 1962) c. könyvére támaszkodtam, az észt írásbeliséget illetően pedig E. vääri Eesti keele ajaloost (Tallinn 1969) c. füzetére. A kisebb balti finn nyelvek írásbeliségét viszont S. suhonen Wege der kleinernen ostseefinnischen Völker zur eigenen Schriftsprache und Literatur (In: Specimina Sibirica; Tomus Vlll. Savariae 1993. 151-162) c. cikke alapján mutatom be. A balti finn népnevek etimológiájának megvilágítását R. GrÜNTHAL Livvistä liiviin (Helsinki 1997) c. monográfiájának figyelembe vételével ismertetem. Szeretném kifejezni szíves köszönetemet a felsorolt szerzőknek azért a segítségért, melyet írásaikkal munkámhoz nyújtottak. Természetesen felhasználtam a balti finn nyelvészet klasszikusainak, mindenekelőtt P. Ariste, L. Hakuunen, a. Kask, L. Kettunen és L. POSTI műveit is, melyeket másokkal egyetemben a bibliográfiai fejezetben sorolok fel. Hálával tartozom a kézikönyv két lektorának, Rédei Károly akadémikusnak és Kubínyi Katalin adjunktusnak, akik hibakiigazításaikkal és értékes javaslataikkal nagyban hozzájárultak a könyv jobbá tételéhez. Budapest, 1999. március A szerző