Bővebb ismertető
Részlet:
"BOLLA KÁLMÁN KÖSZÖNTÉSE
"Gérce kétezer lelket számláló község Vas megye sárvári járásában. ősi magyar település. A mai falu őse — véleményem szerint — a honfoglalás körüli időben Gorica nevű szláv település lehetett A község kedvező földrajzi fekvése jó védelmet nyújtott a lakosságnak. Valószínű, hogy az Árpád-kori magyar lakosság megmaradt, jelentősebb be- és áttelepülés nem történt. A falu lakosainak kétharmad része földműveléssel foglalkozik, egyharmad része ipari munkára jár a környező városokba" — írja Bolla Kálmán tanár úr a saját falujáról (Nyr 84. 1960, 83), ahol 1930. június 1-jén megszületett.
A tömör jellemzésben szándéktalanul — benne van az egész későbbi életútjára való utalás is: nemcsak a munkát keresőknek, hanem — a dolgok rendje szerint — azoknak a gyerekeknek is el kellett hagyniuk a falut, akik eszükkel és szorgalmukkal kitűntek társaik közül, és tovább akartak tanulni, Bolla Kálmán az Országos Tehetségmentő Alap révén a szombathelyi Faludi Ferenc Gimnáziumba került. Ez a kiváló iskola készítette fel a további erőpróbákra.
A budapesti bölcsészkaron magyar—orosz szakra iratkozott be, s már egyetemi tanulmányai alatt kitűnt tudományos érdeklődésével egy diákköri dolgozatával akadémiai díjat nyert. E figyelemkeltő siker után logikusnak tarthatjuk a folytatást előbb demonstrátor, majd tanársegéd lett az orosz nyelvészeti tanszéken. Bölcsészdoktori disszertációját ennek ellenére magyar nyelvészetből írta: szülőfaluja nyelvjárásának hangtanát dolgozta fel (1958). Rövidesen a moszkvai aspirantúra évei következtek (1960—1963), amelyek kísérleti fonetikából írt kandidátusi értekezésének megvédésével zárultak (1963).
Megkezdődtek viszont a magyarországi fonetikáért vívott, még ma is tartó küzdelem évtizedei. Míg ugyanis szerte a világon, főképp nyugaton — kiválóbbnál kiválóbb eszközök birtokában — a fonetika tudománya hatalmas léptekkel haladt előre, addig Magyarországon az MTA Nyelvtudományi Intézetének szerény felszereltségű fonetikai stúdióján és az ELTE még kevésbé ellátott Fonetikai Laboratóriumán (még csak nem is tanszékén!) kívül más hely a tudományág művelésére nem volt."
7