Idegen szavak nagyszótára [antikvár]

Minden munka, legyen az könyv, vagy gép, annál tökéletesebb, minél egyszerűbb a használata, minél érthetőbb és minél nagyobb rétegek számára élvezhető. Ez a cél irányította munkámat e szótár összeállításánál. Tekintetbe vettem az eddig megjelent magyar és idegen nyelvű ilynemű munkákat és segédkönyveket, átvettem azok előnyös megoldásait, de kiküszöbölni igyekeztem hibáikat. A ma már érdekességgel nem bíró szavakat és kifejezéseket kihagytam s helyettük a háború utáni forgalmas élet, a technika, a fejlődés korszaka idegen szavainak és kifejezéseinek ezreit soroztam be. Könyvem szerkesztési elveiben is elüt a régebbi idegen szavak szótáraitól. Legfontosabb, a tudományos körök és értelmi rétegek általános kívánságára eszközölt újítás: az idegen szavaknak magyar helyesírással való feltüntetése (a származás nyelvének és helyesírásának megjelölésével), azaz az idegen szavakat e könyvben úgy vettük fel, mint ahogy azokat a magyar sajtó, a magyar irodalom és a közönség használja. Így például a fonetikát nem phonetikának, hanem fonetikának, a funkciót nem functio-nak, hanem funkciónak, s a csekket nem check-nek, hanem csekknek írtuk és csak jeleltük eredeti helyesírásukat, vagy szükség esetén magyaros és eredeti helyesírással is felvettük őket. Ezenkívül kibővítettük a könyvet a technika, orvostudomány és szociális idegen szavak és kifejezések beiktatásával, mert a közönség újabban ezek iránt is nagy érdeklődén mutat. A szavak magyarázatánál tekintetbe vettem a köz által elfogadott újképzésű magyar szavakat, mint rangrejtve (inkognito), pénzduzzasztás (infláció), derűlátó (optimista), bérautó (taxi) stb. A könyv ismerteti a latin, görög, spanyol, francia, angol, olasz, német, orosz, román, héber, arab, perzsa stb. nyelvek közhasználatban levő szavait és mondásait, valamint a technika, művészet, politika, hittudomány, orvostudomány, filozófia, mithológia, sport, kereskedelem, irodalom , színház, sajtó, társadalom, vegyészet, üzleti élet, jassznyelv műszavait és szakkifejezéseit.