Idegen Szavak Zsebszótára [antikvár]

Szótárunk kiindulópontja, majdnem azt mondhatnám: "alapélmény"-e az a felismerés, hogy a szavak nemcsak kifejezik, közvetítik, hanem egyúttal preformálják is gondolatainkat és érzületünket; hogy félreérthetetlen szóhasználat, a jelentésárnyalatok világos elhatárolása nélkül nincsen félreérthetetlen, világos, mindennapi vagy tudományos, fogalmi gondolkodás; hogy létünk és tudatunk kölcsönös viszonyát sehol sem fenyegeti olyan mértékben az elhomályosulás veszedelme, mint éppen ezen a ponton, főleg amikor az anyanyelv meghitt szókészlete idegen elemekkel bővül. Az alapvető felismeréssel eleve adva van szótárunk célkitűzése; szeretnénk a magunk eszközeivel és a magunk módján hozzájárulni ahhoz az egyetemes fogalomtisztázáshoz, amelynek következetes végrehajtása ma történeti szükségszerűség. A bevált európai és magyar gyakorlatot követjük, amikor olyan tágan értelmezzük az "idegen" szó fogalmát, hogy felöleli egyrészt azokat a szavakat, amelyeknek hangalakja ma már az első olvasásra vagy hallásra elárulja az idegen származást, másrészt azokat is, amelyek meghonosodva, megmagyarosodva új környezetükben sem tudták teljesen levetkőzni eredetük "légköri" idegenszerűségét s mindvégig megtartanak belőle valamit.