A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata [antikvár]

BEVEZETÉS 1. Beszéden a mindeonapi életben rendszerint gondolataink hangos közlését, vagyis a beszélést értjük. Pedig a beszéléssel önmagában nem valósulhat meg a gondok csere: ebhez egy másik emberre is szükségünk van, aki megérti mindazt, amit szeretnénk eluioadani. J^ beszéd csak akkor tatheti be a szerepét, ha mindkét rendeltetéséoek megfelel. Ez a két rendeltetés két folyamatot Jelent: a beszédprodukciót és a beszédmegértést Egyeüen olyan képességünk van, amelyik lehetővé teszi, hogy ugyanazt, amit létrehozunk, fel is tudjuk fogni Beszélünk, de mások beszédét is értjük. Minden különösebb nehézség nélkül váltogathatjuk a 'szerepünket": ho! beszélők, hol hallgatók vagyunk, sőt különleges helyzetben egyidőben tehetjük mindkettőt. Beszéd közben köthetünk vag>' rajzolhatunk, zenét hallgathatunk, szagokat, Álatokat érezhetünk, kerékpározhatunk vagy szaladhatunk, sőt ehetünk is (ennek legfeljebb az illem szab határokat). Az l.ábra egy kommunikációs helyzetet szemléltet, amely a leggyakoribb az életben: két ember beszélget. Az egyiket A-val, a másikat B-vel jelöltük. A rajz segítségével végigkísérjük azt a körfolyamatot, amely a két ember között a beszélgetés scrán lezajlik. Elsőként A kezd beszélni, B ekkor a hallgató. A beszélő személy agyában a megfelelő helyen létrejött gondolatsor az anyanyelvre jellemző képzési (artikulációs) programnak lévő gondolat már egy vagy több átalakuláson ment keresztül, mire a hangképző területhez érkezik. Itt a beszélő beszédhangok sorozatait, szótagokat, szavakat, mondatokat hoz létre, amelyek az eredeti gondoiatot tartalmazzák. A beszédképzés azonban - mint motoros (mozgásos) tevékenység - alkalmatlan mód arra, hogy a hallgató feldolgozza, és a benne levő üzenetet megértse. Ezért további transzformációk szükségesek. A hangos közléssel a beszédképzés következményeként a nyelvi tartalom modulált levegőrezgésként továbbítódik. Ekkor ezeknek a rezgéseknek az akusztikai sajátosságai, vagyis az idővel, a frekvenciával és az intenzitással kifejezhető jellemzők azok, amelyek tartalmazzák az üzenetet. A hallószerv felfogja, a hallási rendszer feldolgozza ezt a Tcódolt' gondolatsort, végül a hsillgató agyának megfelelő helyén megtörténik a megértés. ;Az egész folyamat emlékeztet arra, mint amikor egy üzenetet valamUyen okból rejtjeles formában kell továbbítanunk. A rejtjelezés, a közvetítés, a kódrendszer megfejtése, az eredeti szöveg azonosítása a megértési folyamathoz igen hasonló műveletek. Ha az A beszélőben és a B hallgatóban végbement működéssorozat tökéletes volt, akkor az eredeti és a megértett gondolat közé egyenlőségjelet tehetünk. Természetesen csak akkor, ha minden zavarmentesen folyt le, egyetlen átalakulás folyamán sem torzult el az eredeti üzenet. Zavaró körülmény pedig nagyon sok és sokféle adódhat: a) a beszéd képzésében (például idegen anyanyelvűek magyar kiejtése vagy az anyanyelvét tanuló kisgyermek beszéde). b) a beszéd továbbjutásának közegében (például zaj vagy túl halk beszéd), c) hallásproblémák, különféle betegségek, kóros működésének következtében fellépő zavarok, d) a hallgatót az adott helyzetben éppen befolyásoló tényezők (koncentrálás, hangulat, fáradékonyság, érdeklődés stb.)