A kommunikáció alapjai II. [antikvár]

BEVEZETŐ A IV. RESZHEZ Az eddigiekben alapvetően a kommunikáció verbális aspektusával, a nyelvvel foglalkoztunk. Ebben a részében egy másik fajta "nyelvről" lesz szó, a test nyelvéről, a testbeszédről. A testbeszéd — a vokális információval együtt — az ember régebbi kommunikációs eszköze, mint a beszélt nyelv. A mozgás, a testtartás, a tekintet mint kommunikációs eszköz az állatvilágban is létezik és magasan fejlett információcserét tesz lehetővé. A homo sapiens testbeszéde is részben biológiailag kódolt és mint ilyen szándéktól függetlenül nyilvánul meg. Ilyen például a pupillák kitágulása és összeszűkülése; ez nem akaratlagosan megy végbe és éppen ezért rendkívül fontos információhordozó. A test jeleinek másik része félig tudatos, azaz megnyilvánulásuk spontán, öntudatlanul megy végbe, de odafigyeléssel irányítható, kontroll alatt tartható. A harmadik csoport pedig akaratlagosan használt, bizonyos mozdulatokkal a beszédet váltjuk ki, helyettesítjük. A testbeszéd jelei erősen kultúrafüggöek, egy adott csoportra jellemzőek és a csoport ismeretének hiányában félrevezetőek is lehetnek. Ha a jelek ugyanazok is vagy nagyon hasonlóak az egyes kultúrákban, más más értelmet tulajdonítanak nekik. A testbeszéd tehát a legkevésbé sem egyértelmű. Még azonos csoporton, kultúrán belül is vannak/lehetnek eltérések, individuális sajátságok. Szociálpszichológusok megkísérelték, hogy a testnyelvből egyfajta "szótárt" alkossanak, de ez a kísérlet nem vezetett eredményre. A gesztusaink, mozdulataink, mimikánk nem olyan egyértelmű, mint a verbalitásunk. (Bár annak az egyértelműsége is relatív) Egy-egy gesztusnak, testtartásnak, tekintetnek tehát nem szabad különállóan, a többi és más típusú jeltől és szituációtól elszakítva jelentést tulajdonítani. Egy jel az nem jeli A különböző jeleket mindig együtt, egymással és a verbalitással összekapcsolva, a szituációnak megfelelően és a közlő személyiségét szem előtt tartva kell dekódolni. A non verbális jelek a beszéd kísérői, alátámaszthatják, módosítha^ák annak értelmét, az ellenétébe is átvihetik és helyettesíthetik azt. Ez a két jelrendszer tehát egymást támogatva vagy éppen egymásnak ellentmondva bővíti, árnyalja és finomí^'a az információt. A kommunikációval foglalkozó szakemberek még két nagyon fontos információt hordozó elemet sorolnak a testbeszédhez. Az egyik a kulturális szignálok, az emblémák. A ruhánk, frizuránk, óránk, autónk, szűkebb és tágabb, privát és munkahelyi környezetünk tárgyai egyaránt "tájékoztatják" a partnereinket rólunk, bemutatják személyiségünket és befolyásolják a rólunk kialakuló képet. A kulturális szignálok eszközök is a kezünkben, amikkel megjeleníthetjük, bemutathatjuk magunkat.