A magyar beszéd szegmentális elemei 1. [antikvár]

ElőszóA beszédhangok ismertetésének, bemutatásának széles skálája létezik. A teljesen szubjektív megítéléstől és spekulatív okoskodástól kezdve (a színészek, előadók, beszédművelők és oktatók körében elterjedt a vélekedés: Én így hallom, én így mondom-ez a jó, így a szép, mert a Hz-et és a dB-t nem halljuk, a ms-ot nem érzékeljük, az elvont elméletieskedéssel pedig nem lehet mit kezdeni - mondják.) a műszeres vizsgálatokon és egzakt jellemzők feltárásán át egészen az elvont fonológiai viszonyrendszer leírásáig terjed a megismertetés sávja. A maga "tiszta" megvalósulásában természetesen egyik módszert sem lehet kizárólagosnak tekinteni. Szerencsére ez a gyakorlatban is csak ritkán fordul elő, mivel egyik a másik nélkül még minimális szinten sem boldogulna. De azért mégsem mindegy, hogy a feltárt ismerethalmazból eklektikusán válogatunk-e vagy rendszerszerűen építjük fel nyelvészeti fonetikai szaktudásunkat és szakmai szemléletünket. Ebből a felismerésből kiindulva alakítottam ki jó harminc évvel ezelőttmikor elterveztem a magyar hangtani kutatásaimat a strukturális-funkcionális szemléletű komplex módszert. Ezt azért kellett leírnom e kiadvány előszavában is, mert az itt közreadott artikulációs és akusztikus diagramok önmagukban a külső szemlélő számára valóban az egyoldalúság látszatát keltik. Az is igaz, hogy beszédfiziológiai és beszédakusztikai alapfogalmak nélkül csak nézni lehet, nem pedig érteni és beszéltetni a tablókat.Hol maradtak az adatok, az egzakt paraméterek, a szöveges leírás, a tudományos következtetések, általánosítások, képletek, formulák? De hol van a mérések alapjául szolgált hang, a videoszalagon is rögzített ajakartikulációs és röntgenfelvételek? E kérdésfelvetés bárki részéről hangzik is el, indokolt. S hogy nem tudok e jogos elvárásnak eleget tenni, elsősorban nem rajtam múlik. Az okok ismertek, nem egyediek.A kísérleteket régen lezártam, a feldolgozást elvégeztem, egy körültekintően kiválasztott férfi és női adatközlővel elkészítettem az atlaszokat, a beszédhangok képzési saj átságait és hangzási jegyeit dokumentáló adatok közlésre várnak, őrzöm a hasznos szakanyagként felhasználható auditív és vizuális háttéranyagot, mely megfelelő kivitelezés után közzétehető, terveztem egy tankönyvként szolgáló összefoglalást is.A füzet címe jelzi, hogy a reményt még nem veszítettük el teljesen, s előbb-utóbb lehetőség nyüik a teljes anyag közreadására.Köszönettel tartozom Forró István úrnak, aki vállalta a fárasztó fonetikai kísérleteket, a radiológiai felvételekben segítő Dr. Makó Ernő egyetemi tanárnak, a volt és a jelenlegi munkatársaimnak a technikai közreműködésért és segítőkészségükért, valamint mindazon intézményeknek, amelyek lehetővé tették/teszik e füzet sokszorosítását: a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak s az AKAPRINT Nyomdaipari Kft-nek.Budapest, 1993 októbereBolla Kálmán7