Beszédkutatás 2005 [antikvár]

A /h/ ZÖNGÉSEDÉSE KÉT MAGÁNHANGZÓ KÖZÖTT Gósy MáriaA beszédprodukcióKempelen Farkas több mint 200 évvel ezelőtt azt írta a hangszalagoknak a beszédhangok képzésében betöltött szerepéről, hogy: Ez a kicsiny, alig egytized hüvelyknyi nyílás szinte hihetetlen számú változásra képes " (1791/1989: 92). Becslése szerint talán kétezernél is többféle hang létrehozására képesek a hangszalagok (1. ábra).1. ábraKempelen ábrája a hangszalagokról, illetve a hangrésről (1791/1989: 93)Noha ez nyilvánvalóan túlzásnak tűnik, tény az, hogy az újabban elemzett nyelvek esetében a korábban feltételezettnél valóban sokkal több primér hang, azaz zöngeféleség létrehozása igazolódik, nemegyszer nyelvi fimkcióval (Esiing 2003; Esling-Harris 2003). A Thaiföld északi részén beszélt mpi nyelvben például (Ladefoged 2005: 146) nemcsak a hangszalagmüködés szerint (normál és feszes zöngeképzés), hanem a hanglejtés szerint is (alulról emelkedő, magasról eső stb.) elkülönülnek ugyanazon szegmentumsor, a [si] jelentései, és ezen a módon 12-féle eltérő szemantikai tartalmat reprezentálnak (pl. 'vér, hét, dohányozni, meghalni').A hangszalagok működése, azaz zönge létrehozása különbözteti meg a zöngés és zöngétlen beszédhangokat, nagyobb arányban a mássalhangzókat. A világ 317f ^^nyelvének elemzése azt mutatta, hogy a mássalhangzók 51,2%-a zöngés és 48,8%-a zöngétlen. A gyakoriságot is tekintetbe véve azonban a zöngétlenek jó-val többször fordulnak elő, mint a zöngések; sőt a zöngétlen változatok jóval több nyelvben megtalálhatók, mint a zöngések (Laver 1995). A hangszalagok háromféle mozgása ma már jól ismert (Gósy 2004), ezek eredményeképpen jön-