Bővebb ismertető
A beszéd hangzástani három nyelvi szinten vizsgálhatók: a) morfofonetikai szinten folyó elemzésekből a szegmentális szerkezet elemeinek akusztikus struktúráját (a beszédhangok hangzási jellemzőit, a hangszínkép akusztikus paramétereit, a hangkapcsolódások és hangátmenetek jellegzetességeit) ismerhetjük meg, b) mondatfonetikai szintű vizsgálatokból a beszédszakaszok és megnyilatkozások szupraszegmentális hangszerkezetei tárulnak fel, c) a szövegfonetika pedig a kommunikációs folyamat szituatív közlésegységeinek a fonetikai megformálására derít fényt.
Az Egyetemi Fonetikai Füzetek 12. kötetében részben mondatfonetikai, részben szövegfonetikai tárgyú elemzéseinkből adunk közre néhány dolgozatot. A beszédintonáció tárgyköreiben publikált írásoktól, melyek többnyire szubjektív, észlelésen alapuló megfigyelésekből származnak, jelen közlemények abban különböznek, hogy kísérleti-fonetikai eszközökkel és módszerekkel nyert egzakt adatokra támaszkodnak. Fonetikai feldolgozással a beszéd (műszeres mérésekből kapott) akusztikus adataiból nyelvileg releváns, funkcionálisan értelmezett hangstruktúrákat mutatnak be. A közelmények egy szerteágazó kutatás részeredményeit tükrözik, s nagy mennyiségű adat feldolgozására és percepsiós kísérletekkel történő ellenőrzésekre van még szükség ahhoz, hogy még megalapozottabb általánosításokat, nyelvileg hiteles megállapításokat tehessünk, és elkészíthessük a szupraszegmentális szféra rendszerének hiteles leírását.
E kiadvánnyal elsősorban a pedagógusjelöltek a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenyeihez kívánunk szakmai segítséget nyújtani. Ezért is esett választáunk a "hivatásosok" után 5 olyan tanárjelölt szövegmondására, akik az elmúlt években az országos döntőkön sikeresen szerepeltek.