Bővebb ismertető
Erdélyi József (1896-1978) költő manapság nem tartozik a legismertebb magyar írók körébe. Még kevésbé ismert, hogy mennyire fontos volt számára a magyar nyelv ügye. Úgy tartotta, az író, a költő eszköze nem a toll, hanem a nyelv, mert ezzel fejezi ki gondolatait, és kutya kötelessége - mint minden mesterembernek, művésznek - szerszáma összes csínját-bínját ismerni.
1939-ben jelentek meg először nyelvészeti tanulmányai folyóiratok3an, majd ugyanebben az évben az Árdeli szép hold kötet Dr. Püski Sándor Magyar élet kiadásában. 1944-ig még egy-két cikke szerepelt a sajtóban, de a háború után szinte semmi. (A '60-as években 2a. Agrártudomány és a Kutya folyóiratokban megjelent szőlő, bor, tönköly és szüret szavunk eredeti jelentése, Eke és csoroszlya, illetve Agár és egér című cikkek jelentik a kivételt.)
Ebben a könyvben megjelentetjük az Árdeli szép hold, ma már nehezen megszerezhető anyagát, utána négy írást Erdélyi soha napvilágot nem látott nyelvészeti fejtegetései közül, végül a Nyelvek anyja füzetet. Ez utóbbi kézirat gyanánt, a költő barátai és tisztelői támogatásával 100 számozott példányban stencilezve készült, 1977-ben, a szerző halála előtt egy évvel.