Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Az Énlaka-konferenciák célja a székely történelem és gazdaság, az anyagi és szellemi kultúra alaposabb megismerése, a még homályban rejtőző vagy ismeretlen tények feltárása. A 2007-ben rendezett L konferencia végén meghirdetett program szerint kétévente jönnek össze a különböző tudományterületek kutatói, hogy a tematikusan szervezett találkozókon megvitassák az adott témakört, rávilágítsanak az elért eredményekre, összegezzék ismereteinket, és rámutassanak a jövő kutatási feladataira. Ennek a tervnek megfelelően került sor a székely mesterségek és gazdálkodás, a középkori és fejedelemség kori történelem, a népdal és néptánc, valamint a népi és iskolai színjátszás gazdag anyagának feldolgozására és értékelésére. 2019-ben immár hetedszer gyűltek össze erdélyi és magyarországi kutatók a csodálatos fekvésű és gazdag kulturális örökséggel rendelkező kis faluban, a Firtos tövében megbúvó Énlakán, hogy megvitassák a hagyomány, változatosság és változás kérdéseit a székely nyelvjárásban. A számos hazai és nemzetközi nyelvészeti tanácskozás sorában különleges helyet foglal el ez a rendezvény, mert ez volt az első alkalom, hogy egyetlen magyar nyelvjárás adja egy egész konferencia témáját!
Számos jeles nyelvész és egyéb kutató csatlakozott a kezdeményezéshez, és előadásaikkal, vitáikkal sok, korábban alig körvonalazott kérdésre is keresték, találták meg a választ. Külön örömmel töltötte el a szakembereket, hogy a hozzá nem értő számára netán nehezen követhető előadásoknak számos helyi hallgatója is volt, akik rácsodálkoztak egyszerűnek és magától értetődőnek hitt nyelvük gazdagságára, értékeire. Többen közülük önként vállalt munkával csinosították a termet, gondoskodtak világításról, vetítésről és hangosításról, ételről és italról. Köszönet érte!
A konferenciát nem lehetett volna megrendezni szponzori támogatás nélkül. Elsősorban a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet illeti ezért köszönet, hiszen bőkezű támogatása nélkül nem kerülhetett volna sor erre a rendezvényre. Külön hálásak vagyunk azért, hogy felvállalva ügyünket az esemény társrendezését is vállalta. Az előadásokból összeállított kötet megjelentetéséért ugyanennek az intézménynek tartozunk köszönettel. Sokat jelentett számunkra a Pécsi Tudományegyetem erkölcsi támogatása, a tudományos háttér biztosítása.
A szokásokhoz híven most is kihirdették a szervezők a következő konferencia témáját. Eszerint 2021-ben a székely népszokások bemutatása, elemzése lesz a középpontban. Remélhetőleg ezen a rendezvényen is hasonlóan színvonalas vitával kísért, értékes előadások hangzanak majd el.
Pécs - Énlaka, 2020. április 18.
Szávai Márton - Visy Zsolt
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)