kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Áprily Lajos - Magyar nyelv 11. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/0/4655000.jpg "Áprily Lajos - Magyar nyelv 11. [antikvár]")
Magyar nyelv 11. [antikvár]
Áprily Lajos, Balázs Géza, Benkes Zsuzsa, Esterházy Péter, Grétsy László, Gyárfás Endre, Janus Pannonius, Móra Ferenc, Örkény István, Pap Tibor, Pécsi Géza, Petőfi Sándor, Raymond Queneau, Weöres Sándor
Kedves Lányok! Kedves Fiúk!
Tankönyvsorozatunk (Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9 10., 11. évfolyama számára) törekvése változatlan: az eddig tanult nyelvi ismeretek rendszerezése, bővítése, új nyelvi jelenségek fölfedezése, bemutatása, elemzése.
Az alapvető nyelvi-nyelvtani ismeretek ismétléséhez segítséget nyújtunk azzal, hogy ezúttal is megismételjük az előző évfolyam tananyagrészeinek összefoglalását. Az elsajátított ismeretek, képességek ébrentartásában akkor jártok el...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kedves Lányok! Kedves Fiúk!
Tankönyvsorozatunk (Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9 10., 11. évfolyama számára) törekvése változatlan: az eddig tanult nyelvi ismeretek rendszerezése, bővítése, új nyelvi jelenségek fölfedezése, bemutatása, elemzése.
Az alapvető nyelvi-nyelvtani ismeretek ismétléséhez segítséget nyújtunk azzal, hogy ezúttal is megismételjük az előző évfolyam tananyagrészeinek összefoglalását. Az elsajátított ismeretek, képességek ébrentartásában akkor jártok el helyesen, ha időnként újra fellapozzátok az előző évfolyamok tankönyveit.
Ali. évfolyam témaköreiről, a korábban elsajátított tananyagrészekhez való viszonyukról a Bevezető olvasmányból tájékozódhattok.
Követjük a tankönyvsorozat eddig kialakult formai felépítését. Megkönnyíti a tanulást, ha továbbra is megfigyelitek a szövegek sokféleségét és rendeltetését:
Hu í
- a fejezeteket bevezető szövegek rendszerint a nyelvről szóló olvasmányok, amelyek felkelthetik az érdeklődéseteket az adott fejezet témája iránt, egyben alkalmat kínálnak nem szépirodalmi szövegek elemzésére is;
- az apró betűs részek kiegészítik a megtanulandókat;
- a feladatok tanórán és házi feladatként is elvégezhetők (a feladatok megoldását füzetben végezzétek el);
- a szimbólum olyan kreatív gyakorlatot jelöl, amelynek megoldása közben jobban megismerhetitek a nyelv működését;
- a kérdések egy-egy fejezet legfontosabb tudnivalóinak ellenőrzésére szolgálnak;
- az Összefoglalások és a Mellékletek [ -1., 2. stb.| az új ismeretek tanulásához, az áttekintéshez, a rendszerezéshez nyújtanak segítséget.
Kossuth Lajos írta a Pesti Hírlap 1841. évfolyamában: „A nyelv mindig csak annyira bő, amennyire szükség van reá. Neveld a szükséget és neveled a bőséget. "
A nyelvi-nyelvtani ismeretek az élet sokrétűségének, gazdagságának a megéléséhez, kifejezéséhez segítenek hozzá. „Nevelik" (azaz növelik) a szellemi bőséget!
A szerzők
fti;
Termékadatok
Cím: Magyar nyelv 11. [antikvár]
Szerző:
Áprily Lajos
,
Balázs Géza
,
Benkes Zsuzsa
,
Esterházy Péter
,
Grétsy László
,
Gyárfás Endre
,
Janus Pannonius
,
Móra Ferenc
,
Örkény István
,
Pap Tibor
,
Pécsi Géza
,
Petőfi Sándor
,
Raymond Queneau
Weöres Sándor
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 963195191X
Méret: 140 mm x 220 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............