kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ancsel Éva - Magyar nyelv IV. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/713/4315713.jpg "Ancsel Éva - Magyar nyelv IV. [antikvár]")
Magyar nyelv IV. [antikvár]
Ancsel Éva, Apor Péter, Babits Mihály, Bárczi Géza, Csoóri Sándor, Granasztói Pál, Heyden Sebald, Honti Mária, Illyés Gyula, Jobbágyné András Katalin, Károlyi Mihály, Karthauzi Névtelen, Kassák Lajos, Kazinczy Ferenc, Krúdy Gyula, Mindszenti Gábor, Németh G. Béla, Nyilasi János, Pázmány Péter, Pesti Gábor, Szabolcsi Miklós, Széchenyi István, Szilágyi Ferenc, Sztárai Mihály, Wesselényi Miklós
Mit tudunk a szövegről?
A beszéd szintjén a szöveg a természetes megjelenési egység. Mindig az adott beszédh^^zetben születik és tölti be feladatát. így nagyságában és jellemzőiben a szöveg a beszéd és a mondat között áll.
(Deme László)
1.
Korábban a szöveget összetartó erőről ezt tanultuk;
A szöveget a mondatok véletlen halmazától a szövegösszetartó erő különbözteti meg. Ezt a közlésfolyamatban betöltött azonos szerep, a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
750 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mit tudunk a szövegről?
A beszéd szintjén a szöveg a természetes megjelenési egység. Mindig az adott beszédh^^zetben születik és tölti be feladatát. így nagyságában és jellemzőiben a szöveg a beszéd és a mondat között áll.
(Deme László)
1.
Korábban a szöveget összetartó erőről ezt tanultuk;
A szöveget a mondatok véletlen halmazától a szövegösszetartó erő különbözteti meg. Ezt a közlésfolyamatban betöltött azonos szerep, a szöveget alkotó elemek jelentésének szerves összefüggése és a szerkezeti összekapcsoltság biztosítja.
a) Vitassátok meg, hogy szövegnek tekinthető-e ennek alapján a következő mondatsor!
A könyvnyomtatást Európában Gutenberg János találta fel. Vörösmarty Mihály verset irt A Guttenberg-albumba" címmel. Csaknem minden versnek van cime. A vers különbözik a prózától. A próza szóból -i képzővel, a versből pedig -s képzővel szoktunk melléknevet alkotni.
b) Milyen címmel, milyen feltételek ismeretében lehetne szöveggé nyilvánítani a következő mondathalmazt?
Csak kinyíljon az orgona! Spárga, olló, szög, kalapács! És holnap bizony négykor kell fölkelni, s ha esik, ha fúj, ötkor találkozunk a végállomásnál. Egy év múlva ezen a napon egy kicsit többet alhattak.
2.
a)
Hányféle közléstartalom lehetőségét rejti magában a következő - írásjelek nélkül közölt - mondatsor?
Hm - Megérkeztünk a szállásra - Erre igazán nem számítottam - Szép Formáljátok ezt a mondatsort két-három különböző jelentésű szöveggé az írásjelek pótlásával, illetve cseréjével!
Termékadatok
Cím: Magyar nyelv IV. [antikvár]
Szerző:
Ancsel Éva
,
Apor Péter
,
Babits Mihály
,
Bárczi Géza
,
Csoóri Sándor
,
Granasztói Pál
,
Heyden Sebald
,
Honti Mária
,
Illyés Gyula
,
Jobbágyné András Katalin
,
Károlyi Mihály
,
Karthauzi Névtelen
,
Kassák Lajos
,
Kazinczy Ferenc
,
Krúdy Gyula
,
Mindszenti Gábor
,
Németh G. Béla
,
Nyilasi János
,
Pázmány Péter
,
Pesti Gábor
,
Szabolcsi Miklós
,
Széchenyi István
,
Szilágyi Ferenc
,
Sztárai Mihály
Wesselényi Miklós
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9631809315
Méret: 140 mm x 220 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............