Csap helynevei [antikvár]

Csap az USZSZK Kárpátontúli területéhez tartozik, közigazgatásilag az ungvári járáshoz. 1957-től városi rangú település. Sík termő vidéken fekszik, 25 km-re Ungvártól déli irányban, a magyar és a csehszlovák határ mentén. Jelentős vasúti csomópont, a Szovjetunió nyugati kapuja. Földterülete 170 ha 1983. - 230. o./, két folyó - északról a Latorca, célről a Tisza - között fekszik.Lakosságának szám a az 1990-es népszámlálási adatok szerint 9800, nemzetiségi összetétele szerint vegyes: 55% ukrán, 35% magyar, 10% orosz stb. "A község először 1346-ban bukkan fel "Chap" alakjában /Zichi Kódex, II. 187./ A Sztáray kódex 1390. május 1-én kelt CCCVII. sz. okleveléből már a község urát is ismerjük, Csapy Tamás és fia, Miklós személyében... A Csapyak Csap földjét, melytől nevüket vették, 1282-ben vásárolják a Bechegregor nembeli apa fiától..." /Az Ungi Református Egyházmegye. Adalékok az Ungi Református Egyházmegye történetéhez. Szerk.: Haroszi Károly pályini lelkész. Kiadta az Ungi Református Egyházmegyei /lelkész és tanító/ Egyesület. - Nagykapos: 1931. - 144. o. / "Lakosai magyarok. Lélekszáma 1770 körül 163, 1856-ban 320, 1913-ban 1004 volt. " /adalék az Ungi református Egyházmegye történetéhez. - 147. o./Az Anyaggyűjtés módszere: Csap földrajzi neveit aktív módszerrel, határjárással egybekötve gyűjtöttük Szabó Katalin egyetemi hallgatóval Diplomamunkájához 1990 februárjától májusig. Szabó Katalin a város szülötte, jól ismeri a környéket, az embereket, sok olyan adatot hozott felszínre, amely csak az időseb nemzedék nyelvhasználatában él.