Orvosi nyelvünk helyes magyarsága [antikvár]

Gerinc sárgult, fedlap maszatos.
Dr. Tiszamarti Antal. Orvosi nyelvünk helyes magyarsága (Orvosok, állatorvosok és gyógyszerészek számára). Dr. Vámossy Zoltán egyet. ny. r. tanár előszavával. Budapest, 1943. Eggenberger-féle Könyvkereskedés Rényi Károly. Gyarmati és Bősz Nyomda. 305 p. Ragasztott papírkötés. // Minden írott munkának, akár szépirodalmi vagy oktató, akár csak a szakembernek szóló tudományos, - két tulajdonsága van, amely szerint értékelni, becsülni és élvezni szoktuk: a formája és a lényege. Kétségtelen, hogy az utóbbi a fontosabb. A tartalomból látjuk u. i., hogy van-e az írónak mondanivalója, tár-e föl igazságokat, vagy legalább is új világításba helyezi-e a régieket, gyarapítja-e ismereteinket, oktat-e akár az életre, akár mesterségünkre vagy művészetünk gyakorlására. E nélkül minden írásmű, még ha a legsimábban gördülő nyelvezettel írták is meg, csak üres fecsegés, melyet csakhamar fáradtan teszünk félre, még akkor is, ha szerény célja csupán a szórakoztatás. Legyen tehát az írásműnek magva, tartalma, mely értékét megadja. De ez még korántsem biztosítja a közönség érdeklődését és az írás.mű sikerét. Ennek elnyeréséhez igen fontos a kellő forma is, melybe mondanivalónkat öltöztetjük, hogy megkapja, vezesse, rabul ejtse az olvasót és végül meggyőzze. Nagy hiba ezt a követelményt csak a szépirodalmi vagy politikai és szellemtudományi írásművekkel szemben állítani föl, mondván, hogy a realitás világában, a természettudományokban csak a tények, a kísérlet és a tapasztalat a fő s a belőlük levonható igazságok, a forma azonban mellékes. Nem így van! - óh de mennyire nem így! Hisz a természetbúvárnak is az a célja, hogy a megtalált igazságot másokkal is elfogadtassa, hogy közönségét meggyőzze; neki is sokszor régi, megrögzött igazságokat kell előbb lebontania, lerombolnia, hogy a magáét elfogadtassa. Remélheti-e ezt másként, mint a mondott vagy írott szónak mesteri kezelésével, a stílusnak finom és jól kiköszörült fegyverével, mely észrevétlenül, könnyen és meggyőzően lopja be az ő igazságát az olvasó lelkébe, aki nem tudja, hogy miért csapja le unottan és fáradtan a rosszul megírott cikket, ha még oly nagy igazságokat tárgyal is és mért olvassa oly könnyen, élvezettel és gyorsan a másik jól megírottat, bár súlyos, új és bonyolult nézeteket ismertet meg vele. Az írás sikerében tehát nemcsak a tartalom a fő és egyetlen tényező, hanem abban a forma, „az írás művészete" is lényeges szerepet játszik. Aki a nyilvánosság előtt, a sajtó útján is részt akar venni tudományának elöbbrevitelében, annak nem elég csak szépen dolgozni, hanem amit kidolgozott, amit abból levont és következtet, azt szépen meg is kell tudnia írni, hogy utat találjon a gondolkodó és tudnivágyó elmékhez. - Ezt pedig csak úgy lehet elsajátítani, ha gyakoroljuk, ha munkát és időt fordítunk reá és megtanuljuk. Munkát és időt, mint magára a tudományos dolgozásra, mely néha nem is hónapokat, hanem éveket igényel. Ne sajnáljuk hát akkor formábaöntésétől azt az egy-két esténket, amit első fogalmazásunk újabb, és újabb átjavítása kíván. És ne resteljük e téren.