SZER [antikvár]

Gerince megtört, a borítók mentén sérült repedezett. Hátsó borító felső sarka repedezett.
Részlet: A ROKONÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 1. Balázs János „Még egy ősi magyar igenévszó" című közleményében (MNy. LVI, 316 - 22) hivatkozik arra, hogy „Szerszám" című cikkem bevezető szakaszában (Melich-Eml. 301) egy olyan megjegyzés olvasható, mely szerint a szer szó „ősjelentés"-e körében felvehető ez a mozzanat: 'állati inat fonálnak összesodor'. - Balázs (i. h. 319 - 20) úgy véli, hogy én az idézett helyen e szavunknak nemcsak legősibb névszói, hanem igei jelentését következtettem ki, s a szer-1 ilyen módon ősi nomen-verbumnak fogtam fel. Balázs helyesen vette észre, hogy mire gondolhattam a „Szerszám" cikk elején található szavaim mögött. Alább majd megvilágítom, milyen alapon tettem a bevezetésben foglalt megjegyzéseket, illetőleg célzásokat. Balázs felfigyel arra, hogy a hetési nyelvjárásban volt és még ma is van szer 'moslékot készít' és szerű 'moslékba való liszt és korpa'. A nyelvjárási szer igének ehhez a jelentéséhez Balázs szerint 'kever, keverve elkészít' értelemből juthatunk el. Az így értelmezett szer igéből származtatja Balázs mind a tej tárgykörében használatos R., N. szerelék ^ szérdék ~ szerdek ~ szérdelc ~szérdéle stb. szót, mind pedig a 'szerzemény, keresmény, zsákmány' jelentésű R., N. szerdék ^ szerdélc ^ szérdék-et. (I. h. 319-20.) Annak idején magam is rábukkantam a hetési szer igére, s a szer szó családjának a tagjául vettem fel; egyszersmind velük rokoníthatónak véltem a hetési szerű-n kívül a tejhez kapcsolódó szerdélc stb. szót.