A nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar [antikvár]

Köves Péter és klinikus társai jelen kötetben összegyűjtötték két egymásba fonódó éberségfüggő mozgás rendellenesség, a „nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar" történetére, tüneteire, klinikai kórlefolyására, komorbiditására, diagnosztikájára, differenciáldiagnosztikájára, patofiziológiájára valamint kezelésére vonatkozó jelen ismereteket és gyakorlatot. Az összeállításból részben a vonatkozó kutatások állásáról, ugyanakkor a kurrens diagnosztikai és terápiás gyakorlatról tájékozódhatnak, akik különböző klinikai aspektusokból találkozhatnak ezzel a mintegy 5-15%-os prevalenciájú tünetegyüttessel. Az anyag publikálását részben az indokolja, hogy a két egymást átfedő szindróma egyes résztüneteinek megértésében az utóbbi tíz évben jelentős előrehaladás tapasztalható: kezd összeállni a sok részjelenség előzetes megfejtését igénylő puzzle. Ugyanakkor nagy gyakorlati jelentőséget az ad a témának, hogy ez a meglehetősen gyakori és jelentős szenvedéssel járó zavar, nem kellőképpen diagnosztizált még és mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a tünetegyüttes mind szélesebb ismertetésével. A megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumi körülmények között állítható fel, azonban a kórkép gyanújának megfelelő ismeretek birtokában a háziorvosban is fel kell merülnie, ahhoz, hogy a felismert betegek aránya javuljon. Szerencsés módon ma már több régióban is rendelkezünk megfelelő felszereltségű alváslaboratóriummal és az alvásmedicina kezdi elfoglalni az őt megillető helyet az orvoslásban. Éppen a nyugtalan láb és periodikus lábmozgás szindróma jól mutatja - és ez a könyvben is tükröződik - hogy az alvásmedicína mennyire polydisciplináris jellegű és a különböző klinikai és élettani subdisciplinák integrálását teszi szükségessé, de egyben lehetővé is. Egyúttal arra is jó példa ez a kettős szindróma, hogy az orvosi megismerésnek milyen kacskaringós utakat kell bejárnia, míg az összefüggések megvilágosodnak, illetőleg, hogy bizonyos felismerések mennyire korszak- és metodika-függőek. További szemléleti hozadéka a könyvnek, hogy arra tanít bennünket, akik manapság a specializáció bűvkörében élünk és egyes testrészeinkkel, vagy működéseinkkel mind-mind külön szakemberek foglalkoznak, hogy az emberi test egységes egész, számos rejtett összefüggés kapcsolja egymáshoz a látszólag szerteágazó tüneteket. Ajánlom ezt az összeállítást az alvásmedicina művelőin túl neurológusoknak belgyógyászoknak, pszichiátereknek, rheumatológusoknak, vesebetegekkel foglalkozó szakembereknek és háziorvosoknak egyaránt, de orvostanhallgatók is jó hasznát vehetik.