Agyi aszimmetriák [antikvár]

A könyv amelyet az olvasó a kezében tart, az anyagi világ szimmetriájából indul s rövid átvezetés után rátér a szimmetria forradalmi változását jelentő jelenségre, az aszimmetrikus emberi agyra. Tizennégy éve jelent meg először e tárgyban egy ismeretterjesztő könyvem ("Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal"). Azóta sok új adat, megfigyelés gazdagította a két különböző félteke működésével kapcsolatos képet. Ez érthető, hiszen ma az agyi aszimmetria fontos kutatási téma nemcsak számos pszichológiai, neuropszichológiai, hanem neurobiológiai laboratóriumban, intézetben is. A személyiséget formáló két különböző agy félteke működéséről, azok kooperációjáról, esetleg diszharmóniájáról az új, néha egymásnak is ellentmondó adatok szinte exponenciális mértékben szaporodtak az elmúlt években. Ez tette indokoltá, hogy az eredeti könyv gondolatiságát megtartva, de az elmúlt másfél évtized eredményeit felhasználva, olyan könyv készüljön, amely kiegészítheti - tanárok, hallgatók, de talán a szakmán kívüliek számára is - a rendelkezésükre álló információkat erről, a véleményem szerint rendkívül izgalmas jelenségről. Kiindulópontunk a szimmetria. A "szimmetrosz" szó görög eredetű; jelentése "egyenletes", "arányos", "harmonikus". A görögök igen jó megfigyelők voltak: különböző kristályok, ásványok vizsgálatából jutottak arra a gondolatra, hogy a fizikai testek valamilyen szimmetria szerint rendeződnek. Hozzátették, hogy ha az anyagi világ szimmetrikus, akkor a szimmetria: szép. A görögök igazán elemükben akkor érezték magukat, ha néhány megfigyelésből általános szabályokat, törvényeket, vagy éppenséggel világképet kreálhattak. Így értelmezhető Platón és tanítványainak világképe, amelyben a szimmetriát az anyagi és nem anyagi világ felépítésének, létezésének egyaránt vezérlő elvévé tették.