Agyunk gyógyszerei [antikvár]

Ősidők ​óta próbálunk különféle bajaink ellen gyógyszereket szedni, ám a pszichikai betegségek: a szorongások, a depressziók, az elmebetegségek és a többiek ellen igazán hatásos gyógyszerekkel csak alig néhány évtizede rendelkezünk. Még ma is sokan azt gondolják, hogy a pszichés betegségek kezelésére szolgáló összes gyógyszer egyszerűen csak „nyugtató”, legfeljebb az egyik erősebb, a másik gyengébb. Ez a hit abból ered, hogy régebben a pszichés betegségeket is egyszerű „idegességnek” (neurózisnak) tartották. Márpedig az „idegesség” nem betegség, legfeljebb a betegség egyik tünete. A mai pszichiáter nem tüneteket, hanem a tünetek mögött rejló agyi betegségeket gyógyít. A pszichés betegségek mai gyógyszerei éppoly kevéssé „nyugtatók”. mint ahogy a penicillin sem csak lázcsillapító. Egyesek rosszallják a betegek és a hozzátartozók hiteles és pontos tájékoztatását a gyógyszerekről. Némelyek szerint ez kizárólag az orvosokra tartozik; a beteg ne kíváncsiskodjon, ne tegyen fel kérdéseket, hanem csak vegye be szépen az előírt adagokat. Való igaz, hogy a legtöbb pszichikai zavar a mai, korszerű gyógyszerekkel sikeresen kezelhető, ám a siker a mindennapi valóságban mégis kisebb az elméletileg várhatónál. A pszichiáterek ugyanis világszerte azt tapasztalják, hogy sem a betegek, sem a hozzátartozóik nem követik pontosan az orvosi útmutatásokat. Többek között azért sem, mert pusztán „az orvos utasítása” nem elég. Egy utasítás – felnőtt emberek számára – csak akkor meggyőző, ha az értelmét és a célját egyaránt érthetően és világosan elmagyarázzuk. Márpedig amit mi orvosok tényleg világosan értünk, azt érthetően el is tudjuk magyarázni.