A drogmegelőzés pedagógiája [antikvár]

MÓDSZERTANI ELŐSZÓA fiatalok lelki egészségvédelméhez kap néhány tájékoztatót e könyvben az Olvasó. Az egészség megőrzésére, megerősítésére, visszaszerzésére (ha elveszett) való törekvés során gyakran megfeledkezünk a teljes emberi egész-ség tényéről, arról, hogy egészség fogalmában a testi, a lelki és a szociális (társkapcsolati , társadalmi) összetevők szerepelnek. A fiatalok egészségvédelme sem merülhet ki csupán a szervezet épségének védelmében. Napjaink halálozási statisztikáját elemezve rádöbbenhetünk, hogy a halálozást döntően befolyásoló tényezők között a magatartásbeli, életmódi tényezők vannak túlsúlyban, így pl. az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerélvezet a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás.Az egészséget veszélyeztető tényezők közül napjainkban különösen az ifjúságot veszélyeztető kábító hatású szerekkel való visszaélés jelent társadalmi méretű gondot. Országunk a kábítószerkereskedelem szempontjából már nem csak tranzit ország, de lerakodóhely, elosztóhely is. Ez a tény fokozza a kábítószerekkel való visszaélés veszélyét, ezért boncolgatjuk e kérdést pszichológiai és pedagógiai szempontból. A szociálpszichológiai elemzés arra kíván utalni, hogy a drogprobléma elsődlegesen szociális gyökerű, abban visszatükröződik a család, a szociális támogató rendszerek "védőhálójának" rossz működése, sorvadása, de megmutatkozik az intézményes rendszerek működésének hiányossága is. A "védőháló" megerősítéséhez kívánunk néhány jótanáccsal szolgálni.Kiknek szól e módszertani tájékoztató ? Szívünk szerint elsősorban a pedagógusokhoz szeretnénk fordulni, akik hivatásukból adódóan vállalták a felnövekvő ifjúság személyiségformálását, nevelését-oktatását.Talán egy kis ellenérzést is szülhet, hogy első helyen nem a szülőket említjük. Nem rangsor ez a gyermek szocializációs tényezői között, hanem a témából adódó speciális feladat követelménye. Az iskolás korú gyermekek, különösen a serdülők sajátos élethelyzetben vannak : az évek során egyre önállóbbakká válnak, a serdülés korára autonom személyiséggé érnek. A pszichológia "harmadik születésnek" is nevezi ezt a korszakot, mondván, hogy a testi születés után majd, az éntudat születése után megszületik az autonóm, önmagát igazgató személyiség. Számukra nyújtandó segítség olyan speciális kérdésben mint a drogfogyasztás elsősorban az intézményes védőrendszerektől, így az iskolától várható.