A Gyulai - Békés megyei - Kórház tudományos működése [antikvár]

A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS GYULAI KÓRHÁZÁNAK MŰKÖDÉSE ÉS FELADATAI ÍRTA: SARÖ ANDRÁS dr. igazgató-főorvos A kórház működésével kapcsolatban meg kell, hogy említsünk néhány jellegzetes adottságot, amelyek a kórház életét és munkáját befolyásolják és bizonyos értelemben a feladatokat is megszabják. Az ország egyik legnagyobb vidéki kórháza, az ország központjától és az egyetemektől távol fekszik, az ellátási körzetéhez tartozó terület lakossága főleg mezőgazdasági foglalkozású. Ezek a tulajdonságok már a felszabadulás előtti időben is nagy terület egészségügyi központjává tették, de a felszabadulás után az egészségügy szocialista átszervezésével a feladatok természetesen itt is megnőttek, és a szocialista gyógyítás megteremtése érdekében indított harcban kórházunk is egyre j-jlentősebb szerepet kapott. A megye egészségügyének szervezési, tudományos és továbbképzési központjává kellett válnia, és ezekben a teendőkben az irányítást ellátnia. Ennek a többszörös és nehéz feladatnak a betöltése és végrehajtása igen sok nehézségbe ütközött: nem minden esetben hozta meg a várt sikert. A második világháború és az azt megelőző politika súlyos baklövései az ország anyagi elszegényedéséhez és a tömegek lelki kifosztottságához vezetett. A felszabadulás után is az anyagi lehetőségek megteremtése gyorsabban sikerült, mint a tömegek, de elsősorban a vezető káderek nevelése. A káderpolitika hibái is sok nehézséget okoztak, gyakran bizonytalanná tették a vezetést, a felelősségvállalástól, határozott állásfoglalástól sok vezető tartózkodott. A tudományos munka általában eléggé elszigetelten folyt, komoly kollektív, átfogó munkálkodás csak elvétve alakult ki. A továbbképzés sokszor csak formális volt, nem alakult ki kellő mértékben, s nem volt meg az a tartalma, ami tulajdonképpen a felső vezetés célkitűzése volt. A párt politikai irányvonalának megfelelően a kórház élete is alakult. Az ellenforradalom utáni következetes politika gyorsabb és egyenletesebb fejlődést tett lehetővé. Az ország mezőgazdaságának szocialista átszervezése megyénkben komoly feladat elé állította az egészségügyet, mert az állami egészségügyi ellátásba bevontak száma rövid idő alatt nagy mértékben megnőtt, s ezeket ugyanazzal az egészségügyi apparátussal kellett ellátni, mert pótlásra nem, vagy csak igen korlátozott mértékben volt meg a lehetőség, így a munka intenzitásának fokozásával kellett a többlet munkát elvégezni, nem feledkezve meg közben a színvonal emeléséről sem, hiszem nemcsak a betegek száma nőtt meg, hanem az igénye is az egészségügyi ellátással szemben. Egészségügyi kormányzatunk figyelme elsősorban a terület felé fordult, mivel a betegellátás alapja a jó körzeti orvosi ellátás. Ez nem ment áldozatok nélkül, és azt eredményezte, hogy a kórházak orvosi ellátottsága átmenetileg gyengébb lett és ezzel a ténnyel a kórházi beosztásokban dolgozó orvosok munkája jelentékenyen fokozódott, annál is 3