A közösségi orvoslás alapvető kérdései [antikvár]

A KÖZÖSSÉGI (CSALÁD)ORVOSLÁS-ÁPOLÁS FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI, MÓDSZEREI ÉS PERSPEKTÍVÁI írta : dr. Hajnal Ferenc A közösség és a közösségi orvoslás-ápolás fogalma A közösség bizonyos elhelyezkedésben, földrajzi egységben együtt élö emberek és a társadalmi kömyezet együttese. A közösség jellemzőit befolyásolja, összképét meghatározza a benne élö családok milyensége vs. különbözősége, demográfiai és egyéb statisztikai adataik, valamint a különféle kulturális dimenziók. Definíciója és küldetés-nyilatkozata szerint a családorvoslás a közösségi orvoslás része, megközelítési és szemléletmódja, ugyanakkor más klinikai szakágakhoz hasonlóan elméleti tudásanyag és technikai készségek olyan célszerűen kialakított együttese, mely az orvostudomány ezen ágát különálló szakmává avatja. A szakma az elsődleges egészségügyi ellátás legnagyobb terrénumát képezi. Lényege olyan komplex gyakorlati tevékenység, melyet pozitív vonásai révén az általános orvosi ellátás optimális munkamódszerének tekintenek többek között azért mert csatlakozik hozzá a közösségi szintű ápolás tevékenységi köre is. Gyakorlati müvelése során a beteg-(ápoló)orvos kapcsolat a beteg jelentkezésével, az első státusz felvételével kezdődik és a krónikus betegségek folyamatos követését is magába foglalja. Jellemzője, hogy a beteg jelentkezésével - elvileg, elsősorban felkérés alapján - annak családját is gondozásába fogadja. Munkája során az egész család változását, növekedését figyelemmel kíséri. Tevékenységének egyik leglényegesebb területe, hogy az ellátott családok körében folyamatos betegségmegelőző tevékenységet végez. Működésének skálája a prevenciótól a rehabilitációig terjed. A családorvos! működés alapvető ismérvei és funkciója A család(tag)ok és az orvos/ápoló közötti kapcsolat optimálisan a házassági tanácsadással kezdődik, a gyermekek születésével, a velük kapcsolatos teendőkkel, stb. folytatódik. A jó család - orvos/ápoló kapcsolat során a családtagok bizalma, tisztelete és barátsága pozitív élményt kell, hogy nyújtson a szakember számára, aki ugyanakkor, tőle elvárhatóan, a szakmája komplexitása, teljessége révén felmerülő újabb és újabb szakmai kihívásnak pályafutása során mindvégig eleget tesz. A családorvosi működés során az alábbi szakmai ismérveknek kell megfelelni: 1. A családorvos minden egészségi problémára kitérő elsődleges, a betegség természetétől független folyamatos segítséget nyújt az egész ellátott család számára. 2. Tevékenysége során felelősséget kell vállalnia minden családtag bármilyen egészségügyi ellátási szükséglete és problémája esetén. 3. A családdal való szakmai kapcsolat közben bensőséges, kölcsönös bizalmon alapuló viszonyt alakít ki annak minden egyes tagjával. 4. Az elsődlegesen megoldható (különleges szakorvosi felkészültséget, felszereltséget nem igénylő) egészségügyi problémákat legjobb tudása szerint önmaga oldja meg,