A lipidanyagcsere biokémiája [antikvár]

Részlet: 1. A LIPIDEK ÉS FUNKCIÓIK A lipidek csoportjába igen különböző összetételű vegyületek tartoznak. Közös tulajdonságuk, hogy apoláros karakterűek, vízben nem, csak apoláros oldószerekben /éter, kloroform, széntetraklorid, stb./ az u.n. zsíroldószerekben oldódnak. A szervezetben előforduló lipideket mennyiségük alapján két nagy csoportra lehet felosztani: a "minor" vagyis kis mennyiségben előforduló, és a "major" vagyis nagy mennyiségben található lipidekre. Az észterkötésben zsírsavat vagy zsírsavakat tartalmazó lipidek elszappanosíthatók, azaz lúggal főzve vízoldékony zsírsavas sókat, a szappanokat lehet felszabadítani belőlük. Lúgos kezelés hatására a zsírsavak sói mellett képződő poláros Jeller komponensek /pl. glicerin/ is oldatba mennek, de a lipidek egy része ilyenkor is oldhatatlan. A lúggal történő főzéssel a lipideket elszappanosítható és nem elszappanosítható frakciókra bonthatjuk. Előbbiek a forró lúg hatására oldódnak, fő képviselőik a neutrális zsírok /triacil glicerinek, röviden: trigliceridek/ míg utóbbiak, melyek nagy részét a koleszterin teszi ki, ilyenkor nem oldódnak. A lipidek minden szervben megtalálhatók, a testsúlynak mintegy 10 %-át teszik ki, legnagyobb részük a trigliceridek közé tartozik. A lipidek túlnyomó része specializált kötőszövetben, a zsírszövetben. zsírsejtekbe zárva található. A zsírraktárak /zsírdepok/ a szervezet fontos energiaraktárai. Egy 70 kg testsúlyú felnőtt szervezetében kb. 5.5 kg lipid van,ami, a napi kalória igényt 2000-nek véve - 25 napi kalória igényt jelent.