A magyar ortopédia története [antikvár]

A Magyar Ortopéd Társaság elnökeként igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy e történeti áttekintés elé írhatok néhány gondolatot előszóként. A sors kegyeltjeként, a társaság tagjainak bizalmából éppen a Magyar Ortopéd Társaság 50. kongresszusán, Nyíregyházán vehettem át a társaság elnöki megbízatását, és már előtte közös igényként merült fel, hogy e kerek évforduló kiváló alkalom lehetne a magyar ortopédia történetének összefoglalására és nyomtatott formában történő megjelenítésére. Az anyaggyűjtéssel járó - előre csak sejthető - óriási munka elhúzódása eredményezte azt, hogy a gondolat kipattanásától csaknem másfél év telt el e mű megjelenéséig. A Magyar Ortopéd Társaság vezetősége, valamint az Ortopéd Szakmai Kollégium tagjai egy emberként álltak az ügy mögé, és ez az egységes hozzáállás erőt adva a szerzőknek, a szerkesztőnek, a lektoroknak, azt eredményezte, hogy a Magyar Ortopéd Társaság 51. kongresszusán Székesfehérváron az olvasók elé tárhatjuk a Magyar Ortopédia Története című közös művet. Lehet, hogy az imént említett megnevezése e kiadványnak sokak számára túlzásnak tűnik, de nekem, akinek lehetősége nyílt katalizátorként betekinteni abba a lehetetlent nem ismerő, a mindennapi gyógyító munkát is gyakran háttérbe helyező, sok-sok energiát, anyagi áldozatot sem kímélő szerkesztői munkába, nem érzem túlzásnak, hogy remekműnek nevezzem e kiadványt, mely már régóta váratott magára. Köszönet illet minden intézményt, akik hónapokon át tartó anyaggyűjtés után összeállították saját anyagukat, valamint a mindennapi anyagi gondjaik ellenére a kiadással járó költségeken is készséggel osztoztak. Elismeréssel kell adózni Bogdán Tibor főorvosnak, aki vállalta a szerkesztéssel járó áldozatos munkát, a helyenként lehetetlennek tűnő feladatok megoldását. A lektori munkát szakmánk két elismert úttörője, Riskó Tibor és Vízkelety Tibor professzorok vállalták, akik a tőlük oly régóta megszokott figyelemmel és alapossággal végezték ezt, ugyanakkor saját emlékeiken alapuló kiegészítésekkel tették az anyagot még élvezhetőbbé az olvasó számára. Hálás köszönet érte! Hiszem, hogy e remek könyv élvezetes olvasmány és kitűnő forrásanyag lehet minden olyan ortopéd és nem ortopéd kolléga számára, akik velem együtt úgy gondolják, hogy stabil jövőt építeni csak a múlt ismerete, megbecsülése és elismerése mellett lehet.