Aktualitások a mikotoxin kutatásban [antikvár]

A Mikotoxinok a táplálékláncban", majd a Penészgombák - Mikotoxinok a táplálékláncban" címmel 1998-ban, majd 2001-ben adta ki az MTA a Stratégiai Kutatások" keretében azt a két, Kovács Ferenc akadémikus által szerkesztett tanulmányköteteket, amelyek összefoglalták a magyarországi mikotoxin helyzet aktuális problémáit, és a vonatkozó kutatások eredményeit. Ezekben a munkákban főként az egyes mikotoxinok hatásmechanizmusa, a háziállatok termelésére és egészségére gyakorolt hatása került bemutatásra, a témakörben legjobban járatos szakemberek közreműködésével. Az elmúlt évtized a nemzetközi és a hazai kutatásokban is új eredményeket és aktualitásokat hozott, amelyek újabb problémákra, újabb feladatokra hívják fel a figyelmet. A mikotoxinok okozta élelmiszerbiztonsági, humán-egészségügyi veszélyek aktualitása, a nemzetközi élelmiszer-(alapanyagok) forgalmazásának növekedése, és az EU-szabályozások szigorodása miatt is nőtt. A toxinok teljes kiküszöbölése az élelmiszerláncból nem lehetséges, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség, és az előfordulási arányok csökkentése érdekében. A közelmúltban a média révén a Fusarium penészgombák által termelt mikotoxinok (zearalenon, DON) humán-egészségügyi szempontból kerültek a figyelem központjába, de folyamatosan számolni lehet egyéb szántóföldi (T-2, fumonizin Ba), valamint raktári (aflatoxin, ochratoxin-A) eredetű mikotoxonik (korábban például paprika-botrány) előfordulásával is. Mindez aktuálissá és indokolttá teszi egy újabb, harmadik kiadvány keretében a hazai mikotoxin helyzet leginkább jellemző új eredményeinek és feladatainak összegzését. A tanulmány stílusában heterogén, egyes szerzők már tudományos folyóiratokban lektorált anyagát is tartalmazza. Egyes fejezetekben a részletesebb módszertani leírásokat azok újszerűsége indokolta. A kiadvány a mikotoxinok okozta problémakör teljes horizontját igyekszik érinteni, azok előfordulásától, élettani károsító hatások feltárásán keresztül állat- és humánegészségügyi veszélyüket, az ellenük történő védekezés lehetőségeit, jogi és szabályozási kérdéseket is érintve. Mindezeket az újabb szakirodalmi adatok és olyan, a legújabb hazai kutatási eredmények feldolgozásán keresztül, amelyben a Kaposvári Egyetem MTA Állattenyésztési és Állathigiéniai Kutatócsoportja (vezetője: Horn Péter akadémikus) hazai és nemzetközi vonatkozásban is jelentős szerepet vállalt. A kiadványt ajánljuk mindazoknak, akik gyakorlati vagy elméleti munkájuk során találkoznak a problémakörrel, oktatóknak, akik az élelmiszer előállítás teljese vertikumában gondolkodva adják át ismereteiket a fiatalabb generációknak. Köszönetünket fejezzük ki az MTA Főtitkárának és a Támogatott Kutatóhelyek Irodájának a megjelentetéssel kapcsolatos anyagi támogatásért.