Általános járványtan [antikvár]

Részlet: ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYTAN I. A .járványtan tárgya, kapcsolata egyéb tudományágakkal. .jelentősége, felosztása A járványtan a fertőző betegségek, .járványok elleni küzdelem elmélete és gyakorlata. A járványtan mint tudományág, a járványfolyamat törvényszerűségeivel, a fertőző betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével, megszűnésével foglalkozó tudomány. A fertőző betegségek egyik jellemző tulajdonságába - amelyben alapvetően különböznek egyéb betegségektől, - hogy fertőző voltuk miatt, ritkán fordulnak elő egyes esetek formájában, hanem - néhány kivételtől eltekintve - többnyire csoportosan. Nem egy-egy ember megbetegedését okozzák tehát, hanem nagyobb számú embert sújtanak, gyakran nagy tömegekre terjednek ki. Ezért a fertőző betegségek megismeréséhez és az ellenük való küzdelem eredményes végrehajtáséhoz nem elég azoknak a körfolyamatoknak az ismerete, amelyek a megbetegített emberi szervezetben lezajlanak. Ismerni kell mindazokat az emberi szervezeten kivüli tényezőket is, amelyek a járványfolyamatra hathatnak:. Az ember állandó kölcsönhatásban él környezetével. E környezet szüntelen hatást gyakorolhat a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusokra, a fertőzés terjedési lehetőségeire, az ember ellenállóképességére. A fertőző betegségeket ezért nem lehet csupán biológiai szemszögből vizsgálni, hanem társadalmi kérdésként is kell kezelni, mert csak ily módon lehet ellenük a harcot a siker reményével felvenni. A járványtan feladata, hogy a járványfolyamat törvényszerűségeit és összefüggéseit vizsgálja és e vizsgálatok alapján a gyakorlat számára kidolgozza azokat az eljárásokat, amelyek alkalmasak az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, illetőleg felszámolására. A járványfolyamatra ható tényezők sokrétűsége miatt a járványtan elméleti és gyakorlati munkájában számos más tudományságra támaszkodik. Igen szoros a kapcsolat a járványtan és a mikrobiológia között. Mikrobiológiai kutatásokkal tisztázzák a fertőző betegségek aetiológiáját