Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztésének szakmai irányelvei a VII. ötéves tervidőszakra [antikvár]

Részlet: Az elmúlt évtized során jelentős változás ment végbe a világiban az egészség, az egészség megtartása és a betegség szemléletélben, bár a változás hazánkban csak lassan vált érezhetővé. A szemléletváltozást az hozta létre, hogy régebben a fertőző betegségek !jelentették az emberiség számára a legsúlyosabb, életet rövídítő kockázati tényezőt, napjainkra jelentőségükben csökkentek, leküzdésükhöz az orvosi eszköztár védőoltásokkal és antibiotikumok-lkai jelentősen kiszélesedett. Ezzel szemben az idült nem fertőző [betegségek, melyek a fejlett országok így hazánk egészségügyének [is legnyomorítóbb gondjait okozzák, antibiotikumokkal nem befolyásolhatók, a fertőző betegségeknél jól bevált módszerek leküzdésükre már nem alkalmasak. Az EVSZ Alma-Ata-i deklarációja 1978-ban hirdette meg, ehogy az egészség megtartásának és az egészség helyreállításának [bázisa az alapellátás szintje. Az alapellátás nem egyszerűen a kör-peti orvosi ellátást jelenti, hanem környezetet, amely az egyént papi élete során körülveszi, a családot, munkahelyet, azt a fajta kis [közösséget, amelybe az egyén élete beágyazódik és vele állandó [kapcsolatban áll. A Világszervezet megfogalmazásában az egészség nemcsak a [betegség hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, lelki és szociális jó-hétét. Az egészség feltétele tehát az élethez alapvetően szükséges pavak hozzáférhetősége, békés harmonikus kapcsolat az őt körül-[vevő természettel, kielégítő táplálkozás, megfelelő lakásviszonyok, [a nevelés szükséges szintje, egészséges környezet, szociális igazság lés még annak a lehetősége is, hogy az egyén befolyásolni tudja (mindazokat a döntéseket, amelyek őt közvetlenül, vagy az őt kö-