Az egészségügyi intézmények higiénéje I. [antikvár]

Részlet: 1. ÁLTALÁNOS MIKROBIOLÓGIAI ISMERETEK 1.1. A MIKROORGANIZMUSOK HELYE AZ ÉLŐK VILÁGÁBAN A felfedezett mikroorganizmusok számának és biológiai tulajdonságainak mind tökéletesebb megismerése után - korábban -egyre gyakrabban vetődött fel a kérdés: az egyes csoportok vagy fajok az állat- vagy a növényvilágba tartoznak-e? Amikor az első baktériumokat felfedezték, - az állati szervezetekre legjellemzőbb tulajdonságuk a mozgás miatt - az állatvilágba tartozónak tekintették. Később a növényvilágba sorolták őket, mert jelentős számban mindkét élővilágra jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek. /Pl. egyes algák, melyek növényi zöld segitségével fotoszintézis utján oxigént termelnek és élénken mozognak./ Ma már e vitának kisebb a jelentősége, mert a biológia - a rendszertani kérdések fontosságát nem tagadva - mindinkább az élőlények biokémiai jellegű tulajdonságait tartja meghatározónak. A mikroorganizmusok esetében azonban nem követhető a magasabb-rendű élőlények rendszerezésénél jól bevált filogenetikai és evolúciós szempontok alkalmazása, mivel a baktériumok fejlődéséről ismereteink hiányos volta rendszerezésüket sem teheti véglegessé. Gyakorlati szempontból a Berge.y-féle rendszertan a leghasználhatóbb /Bergey's Manual of Determinativa Bacteriology 1974/. Ez a baktériumokat 19 csoportra osztja. A kórokozó baktériumok 11 csoportban találhatók meg. A csoportokon belül családokra /familia/, ezek nemekre /genus/, a nemek pedig fajokra 5