Az ember fejlődésének alapvonalai [antikvár]

A szerző jóleső kívánságát, hogy művéhez előszót írjak, igaz örömmel teljesítem. Büszke vagyok rá, hogy a könyv létrejöttében egy kis részem van, amennyiben írójának tudományos fejlődésében - hogy fejlődéstani kifejezéssel éljek - a ,,realizáló tényező" szerepét tölthettem be, az ő eredeti, már korán önállósuló, kivételes tehetségében, szorgalmában és a tudományos kutatás iránti lelkesedésében rejlő „determináló tényezők" megvalósulásának külső feltételeit biztosíthattam. Hivatásom és az egyetemi nevelés legszebb és legmagasabb feladatát a tehetség felismerésében, felkarolásában és megsegítésében látom, a legszebb, a legtisztább örömet adó jutalmát pedig abban, ha a tanítványnak a munkaközösség meghitt körének melegében szított tudományszeretete önálló tudományos alkotásokra lobban fel. Törő Imre, aki a debreceni anatomiai-biologiai intézet megszervezésében, tanító és kutatómunkájában egy évtizeden át értékes segítségemre volt, már korán elárulta hajlandóságát a fejlődéstan iránt. Miután az anatómia egész területén elméleti és gyakorlati irányban magát alaposan kiképezte, a sejttanban és a szövettanban beható ismereteket, e tudományok leíró és kísérletes módszereiben nagy gyakorlatot szerzett, céltudatos munkatervvel külföldi tanulmányútja alatt a Spemann-Mangold iskola tagjaként a fejlődéstan legújabb kísérletes módszereit sajátította el. Itthon azután egyéni találékonysággal, nagy technikai ügyességgel fejlesztette és egyesítette a kísérletes élettudomány különböző ágainak módszereit, széles alapú, általános biologiai szemléletből eredő problémák megoldására. Törő munkáit tudományszakunk legkiválóbb külföldi képviselői is élénk érdeklődéssel kísérik, a kísérletes fejlődéstan terén elért eredményeit az utóbbi évek legjelentősebb felfedezései közé számítják.