Bakteriologia és immunitástan [antikvár]

Részlet:Általános Bakteriológia és ImmunitástanNem állunk nehéz feladat előtt, ha az orvostudomány egyik alkotó elemének, a bakteriológiának jelentőségére kívánunk rámutatni. A civilizált embernek a figyelmét csak azokra a járványos pusztításokra kell felhívni, amelyek őseit rémületben tartották. Eltekintve a chronikus, lassan lefolyó fertőző betegségektől, mint a tuberculosis és eltekintve a régi leírásokban nem szereplő, vagy abból föl nem ismerhető fertőző megbetegedésektől, csak néhány pusztító akut járványos betegséget említsünk, amely évszázadról-évszázadra, vagy néha évezredről-évezredre irtó háborút indított a földön lakó emberi lények ellen. A történeti leírásokban a pestis, a himlő, a cholera és a typhus mint az emberiség meg-megújuló csapása olvasható anélkül azonban, hogy a pusztító járványok történetformáló hatását méltányolnák. Csak egynéhány adatot kell felsorolnunk, hogy ennek igazságáról meggyőződjünk. A pestis a XIV. században 25 millió embert irtott ki és egész földrészek (állítólag Grönland) néptelenedtek el. A himlő - a fekete halál - a VIII-X. században Európán végigpusztítva, országokat néptelenített el. Később, Amerika fölfedezése után, az oda behurcolt himlő tette könnyűvé a hódító feladatát, mert az ott még soha elő nem fordult betegség nagy területeket pusztított ki, és egyedül Mexicóban három és félmillió embert ölt meg. A himlő még a nyugati kultúra hajnalán - a XVIII. században - is az összes halálozás 1/4 részét okozta. A cholera az elmúlt században lezajlott pandemiában sok százezer embernek okozta halálát Magyarországon is. A typhus - a hastyphus és a kiütéses typhus - a háborúk nyomán haladva megsokszorozta a fegyverek pusztítását és még ma is a közegészségügyi problémák közül az egyik legfontosabb. És végül a rég letűnt és elfelejtett járványos betegség helyett, mint a lepra, itt van a modern ember pusztító veszedelme, az influenza, amely ellen a bakteriologus most veszi föl a küzdelmet.