Bővebb ismertető
A közegészégtan, mondhatnánk a preventív orvostudomány az utóbbi esztendőkben nagy lépésekkel haladt előre. AZ elért eredményeket, az idetartozó kérdések mai állását, - az orvostudománynak hova-tovább erősebben érezhető specializálódása miatt -, különösen a gyakorlattal foglalkozó orvosok nehezen ismerhetik meg. A tan- és kézikönyvek feladata, hogy midőn annak szüksége jelentkezik, összefoglalva kézreadják azokat az ismereteket, melyeknek célszerű felhasználása nélkül a tudomány haladása csak elméleti értékű lehet. A magyar könyvirodalom nem volt híjján közegészségtani, vagy ilyen vonatkozású munkáknak és ezek között kiemelkedik b. e. Rigler Gusztáv professzornak "Közegészségtan és a fertőző betegségek" c. 1910-ben megjelent nagy munkája, mely a háború utáni rossz viszonyok parancsolta szűkebb kiadásban "A közegészségtan és a járványtan" címen 1922-ben, majd felújítva mint a közegészségtan rövid tankönyve 1924. és 1929-ben hagyta el a sajtót. E tudományág azóta is rohamosan fejlődött és ez tette indokolttá a "Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat" elhatározását egy új, több kötetes közegészségtani munka kiadására. A munka első köteteként ez, a bakteriologiát, serologiát és a parazitologiát felölelő kötet volt szánva. E kötetnek, - melynek elkészítésére bennünket ért a megtisztelő megbizatás - úgy elgondolásánál, mint megírásánál bizonyos szempontok érvényesültek, melyeknek előrebocsátását szükségesnek ítéljük...