Betegségenciklopédia 1-2. [antikvár]

A polgári kormány megalakulása után célul tűzte ki a tudásalapú társadalom megalapozását Magyarországon. Mai világunk gyors fejlődésének egyik motorja az a "csendes, digitális forradalom" amely gyökeresen megváltoztatja a környezetünket, egész életünket. Egyre nagyobb szerepet kapnak az információs eszközök, az általuk elérhető közös tudásvagyon, az emberiség által felhalmozott és gyorsan gyarapodó tudástőke. A gazdaság globális és regionális szinten egyaránt hálózatba szerveződik. Ez azt jelenti, hogy néhány éven belül eldől, mely országok lesznek képesek csatlakozni az "Új Gazdasághoz", és melyek szakadnak le. A munka világa is átalakul: alapkövetelmény az "élethosszig tartó tanulás". A munkavégzés egyre inkább függetlenedik a település-, sőt az országhatároktól, előtérbe kerül a távmunka. Az informatikai ágazatot is felügyelő miniszterként folyamatosan azt igyekeztem hangsúlyozni, hogy az információs társadalom kiépítésének egyik fontos célja a társadalmi ágazatok összekapcsolása, az új technológiákon keresztül történő integráció megteremtése. A tudásalapú társadalom létrejöttének haszonélvezője az egész társadalom, úgy hogy minden szakmai ágazat képes az új nyelvezetet elsajátítva integrálódni. Ezért nyújtottunk támogatást a pedagógusoknak, a diákoknak, a bíráknak, ügyészeknek, hoztunk létre teleházakat a vidéken élőknek, és sok milliárd forinttal támogattuk, támogatjuk a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat. A Betegségenciklopédia kitűnő kezdeményezés, és egyben jól tükrözi törekvéseinket, hogy az orvostudomány ezen nélkülözhetetlen eszközének online és offline megjelentetését támogatjuk. Biztos vagyok benne, hogy ez a kiadvány amellett, hogy lehetővé teszi a szakorvosok számára a társszakmák ismeretanyagának megismerését, a háziorvosok mindennapi munkájához hathatós segítséget nyújt, és az orvostanhallgatók számára fontos tudásanyagot biztosít, az orvostársadalom számára is otthonosabbá teszi az "új nyelvezet", az informatika nyelvezetének használatát.