Bioetikai útmutató fiataloknak [antikvár]

"Mi az ember, hogy megemlékezel róla?" - E háromezer éve íródott szavak ma is bennünk visszhangzó kérdést vetnek fel. Természetes, hogy rákérdezünk létünk céljára, és kíváncsian, ámulattal szemléljük magunkat és emberségünkben rejlő képességeinket.Sajnos mai kultúránkban sok olyan hang szólal meg, amely igyekszik leértékelni az emberi életet, és arról próbál meggyőzni, hogy az ember nem különbözik a többi élőlénytől.Magyarországon 1956 óta engedélyezett a művi abortusz, és a világ több országában ma már legálisan adhat mérget az orvos a betegnek, hogy véget vethessen az életének. A mai kultúra mintha azt sugallná, hogy a csecsemő születése előtt valahogy nem tartozik az emberiség családjához, az öregek, betegek pedig már értéktelenek. A mai társadalomban az emberséget nem az határozza meg, hogy ki az ember, hanem az, hogy mire képes.Ám ha elgondolkozunk a kérdésen: "Mi az ember, hogy megemlékezel róla?", rájövünk, hogy kik is vagyunk - hogy sokkal többek vagyunk az állatoknál. S amint egyre jobban megismerjük önmagunkat, megértjük, hogy szükség van igazságos törvényekre, amelyek fenntartják az erkölcsi rendet és megvédik az emberiséget a kizsákmányolástól és a visszaélésektől.