BNO-10 I. [antikvár]

A betegségek osztályozása olyan tételrendszerként határozható meg, amelyben az egyes tételekhez kóros állapotokat rendelünk meghatározott ismérvek szerint. Az osztályozás sokféle szempont szerint lehetséges, és hogy közülük melyikre esik a választás, azt az összeállítandó statisztika felhasználási célja határozza meg. A betegségek statisztikai osztályozásának a kóros állapotok teljes tartományát tartalmaznia kell, kezelhető számú tételbe sorolva. „A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozásának" tizedik revíziója a legújabb változat abban a sorozatban, amely eredetileg 1893-ban Bertillon-féle osztályozás vagy Nemzetközi haláloki lista néven jelent meg. A második kötetben az osztályozás történeti hátterének teljes áttekintése megtalálható. Bár a cím módosult annak érdekében, hogy világosabbá váljék a tartalom és a szándék, és tükröződjék az osztályozás által felölelt terület fokozatos bővülése - túl a betegségeken és sérüléseken - a megszokottá vált BNO rövidítés megmaradt. A felújított osztályozási rendszerben a kóros állapotok csoportosítása olyan módon történt, ahogy a legmegfelelőbbnek tűnt az általános epidemiológiai felhasználás, ill. az egészségügyi ellátás értékelése számára. A tizedik revízió munkálatai 1983. szeptemberében kezdődtek, amikor Genfben összehívták a BNO-IO előkészítő értekezletét. A munka menetét az EVSZ BNO Kollaboráló Központjai vezetőinek rendszeres összejövetelei irányították. A szakmai iránymutatást néhány speciális találkozó, pl. a BNO tizedik revíziója szakértői bizottságának 1984-ben, ill. 1987-ben megrendezett értekezlete biztosította. A nagyszámú egyéni szakértő és szakértői csoport által nyújtott szakmai segítség mellett sok javaslat, vélemény érkezett az EVSZ tagállamoktól és a területi irodáktól is annak köszönhetően, hogy a revíziós javaslat-tervezeteket 1984-ben és 1986-ban is világszerte közreadták. A beérkezett véleményekből világosan kitűnt, hogy a felhasználók nagy része szeretné, ha a BNO a már megszokott (a legtágabb értelemben vett) „diagnosztikai információn" kívül más típusú adatokat is tartalmazna. A felismert felhasználói igényekhez való alkalmazkodásként merült fel egy osztályozási „család" megalkotásának a gondolata, amelyben a központi hely a megszokott formájú és szerkezetű BNO-t illetné. Maga a BNO így kielégítené a szokásos célokat szolgáló, diagnosztikai információra vonatkozó igényeket.