Egészségügyi statisztika [antikvár]

ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI ALAPISMERETEK 1.1. A atatisztlka alapfogalmai 1.1.1. A statisztika fogalma, tárgya, felosztása A statisztika a társadalmi és gazdasági élet tömegjelenségeinek elemzését végzi. Általában olyan jelenségekkel foglalkozik, melyek különböző okok befolyásának következtében Jöttek létre. A statisztikának az okokból kell felfednie, hogy a megfigyelt okozat milyen mértékben következménye az ót előidéző oknak. "Statisztika alatt számszerű adatok olyan ösz-szeaségét értjük, mely az okok sokaságának hatására jött létre". A tudomány éa a gyakorlati élet területén nem egységes a statisztika értelmezése. Statisztikán több - egymással összefüggésben levő - különböző fogalmat szokás érteni. így statisztikának nevezik: - az egyes Jelenségek megfigyelése révén nyert adattömeget,azt a avakorlatl tevékeny-aéget, amelynek eredményeként hozzájutunk az adatokhoz, - azokat a módszereket, melyeknek segítségével a megfigyelés végbemegy és az adatok feldolgozáaa éa értékelése történik, - azt a tudományt, mely magéba foglalja a statisztika elméletét és módszertanát. Szen három fogalom közül, ha az elsőt meghatározzuk, akkor már közvetve definiáltuk a másik kettőt is. Ilyen értelemben a statisztika - mint gyakorlati tevékenység - a tömege-een előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk /adatok/ gyűjtése, feldolgozása és elemzése, ennek alapján a vizagált jelenségek egészének tömör, számszerű jellemzése. A statisztika módszertana két egymástól Jól elkülöníthető területre osztható. Az általános statisztika a statisztika általános, elméleti és alkalmazott módszereivel foglalkozik általánosságban, a szakstatisztikák a társadalmi-gazdasági élet egy-egy adott szakterületének statisztikai módszerekkel történő vizsgálatát tárgyalják. A statisztikai tevékenység - módszertani jellegéből adódóan - nem adhat elegendc a. a-pot a tevékenység gyakorlásához. A statisztikai tevékenység folytatásához szükséges a vizsgálat tárgyának természetét feltáró szaktudomány ismerete is. A stati azt-lka a szaktudományok mellett szoros kapcsolatban áll más tudományágakkal is, például: a ilaleKi^nus materializmussal és a politikai gazdaságtannal. JelentŐ3 a kapcsolat a statisztika éa a matematikai tárgyak között. „ statisztika sokrétűen felhasználja a matematikát. A statisztika oktatásában felhasználásra kerülő alapvető mutatószámok /átlagok, szóródás, stb./, valamint a matematikai vizsgálat számára elengedhetetlenül fontos elméietek - a reprezentatív mepfipvelea, e t;öndszémitás, a korreláció-számítás st'n. - = matematika tárgy keretében kerülnek oktatásra. A statisztika tárgy keretében kizárólag gyakotlati alkalmazásuk lehetőségeinek oktatására kerül aor. A atatisztikai megfigyelés a társadalmi-aazrtasáei élet minden íerilietéjre liitei-jed, Így egyrészt az egyes népgazdasági ágakban folyó tavékenység számbavételére, másrészt olyan társadalmi Jelenségekre, mint például: születés, halál, házasság, btinözéa, '.akóheiy-változás stb. A társadalmi-gazdasági élet egyes szektorainak magfelelően külön ágazati statisztikák fejlődtek ki. Ezek két nagy csoportba sorolhatók: - társadalomstatiaztiíák, - gazdaségstatisztikák.