Életminőség és egészség [antikvár]

ELŐSZÓ Az egészség, amint arra a WHO definíciója is utal, nem pusztán a betegség hiányát jelenti, hanem mindazon feltételek meglétét, amelyek fizikailag és mentálisan egyaránt egy társadalmilag és gazdaságilag produktív élet lehetőségét biztosítják. Ez a fajta megközelítés annál is inkább indokolt, mert az elmúlt száz év során a legfenyegetőbb fertőző betegségek megelőzésével, a technika fejlődésével megváltozott az emberek életminősége, és egyre inkább az általános „jól lét" igénye került előtérbe. Szinte közhelynek számít ma már, hogy a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta rendkívül kedvezőtlen. Ennek közvetlen és közvetett hatásai sújtják az egyes embereket, a családokat, és a társadalom egészére nézve is hatalmas terhet jelentenek. Itt nem pusztán a megbetegedések és az ebből következő halálozások nagy számára kell gondolni, hanem mindazokra a körülményekre, amelyek valamilyen módon akadályozzák, hogy teljes testi és szellemi erőben hosszú és elégedett életet élhessenek az emberek. Míg az elmúlt néhány évtizedben Európa jelentős részén szinte forradalmi módon javult a lakosság egészségi állapota, addig hazánkban az utóbbi közel negyven évben drámai romlás következett be. Ennek következtében Magyarország a legfontosabb egészségügyi mutatókat tekintve az európai országok sorában az utolsók közé került. Összhangban a 2000. évi Egészséges Nemzetért Népegészségügyi program komplex megközelítésével ez a kiadvány is összetett módon, átfogóan ismerteti a magyar lakosság életmódját, életminőségét a rendelkezésre álló statisztikai adatokat felhasználva. A mortalitás és morbiditás mutatóin túl kitér azokra a tényezőkre is, amelyek a hazai és a nemzetközi szakirodalomból közismert módon hatással vannak a népesség egészségi állapotára szűkebb és tágabb értelemben is. A kiadvány egyes fejezetei számos táblázattal és ábrával illusztrálva részletes képet adnak általában az utóbbi húsz, esetenként tíz év folyamatairól nemzetközi összehasonlításban, bemutatva a hazai területi különbségeket. Az utolsó fejezet az egészségi állapot és az azt befolyásoló egyes tényezők közötti kölcsönhatásokat matematikai-statisztikai módszerek segítségével is igazoltan ábrázolja, nemzetközi, illetve megyei szintű adatok alapján. A kiadványt javasoljuk mindazoknak, akik a magyar népesség egészségi állapotát szélesebb értelemben, a társadalmi-gazdasági hatótényezőket is bemutatva szeretnék megismerni. Hasznos lehet mind az egészségüggyel foglalkozó szakemberek, kutatók és döntéshozók, mind a kérdéskör iránt érdeklődő laikus olvasók számára.